Bevezetik a fogyasztóvédelmi feketelistát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés tárgysorozatba vette az elektronikus hírközlésre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó egyes törvények módosítását.

A javaslat az önálló ingatlanoknál tapasztalt bizonytalanságokra hivatkozva módosítani kívánja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), amelyet egy jogértelmezési bizonytalanság tisztázásával indokol. Az Inytv. 12. §-a alapján jelenleg önálló ingatlanként kellene nyilvántartani a földrészletet és a rajta lévő bármilyen típusú építményt, amennyiben a kettő tulajdonjoga elválik. Az építmény fogalmát az Inytv. nem határozza meg, hanem azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tartalmazza, és abba beletartoznak a nyomvonalas építményfajták (így a hírközlő vezetékek) is. Ezen rendelkezésekből adódik az a jogértelmezés, hogy a hírközlő vezetékek (és más nyomvonalas építmények) ingatlannak minősülnek. Azonban jelenleg sem az elektronikus hírközlő vezetékeknél sem más hálózatos közműveknél nincs olyan gyakorlat és szakpolitikai szándék, hogy azokat önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, és erre egyébként jelenleg az ingatlan-nyilvántartási rendszer nem is képes.

A probléma megoldására az elektronikus hírközlési optikai szálra (vagy szálakra) alapítandó használati jog (ún. optikai sötétszál használat) érvényes létesítése, és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázat keretében történő szabályos elszámolhatósága érdekében van szükség, ugyanis a Polgári Törvénykönyv 5:146. §-a alapján ingatlanra használati jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik. A módosítás rendezi, hogy a nyomvonal jellegű építményeket nem kell önálló ingatlanként nyilvántartani, így a hírközlő hálózatra használati jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is érvényesen létesíthető.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Tekintettel arra, hogy a fenti jogértelmezési, illetve nyilvántartási probléma más vezetékes közműveknél is felmerült, ezért a módosítás valamennyi nyomvonalas építményfajtát kiveszi az önálló ingatlanként való nyilvántartási kötelezettség alól. A módosítással a már meglévő gyakorlat (azaz a vezetékek használati jogokként kerülnek bejegyzésre) és a vonatkozó szabályozás is összhangba kerül.

 

A telefonos ügyfélszolgálatokon nap mint nap felhívják a fogyasztó figyelmét, hogy a beszélgetést rögzítik, amelyhez a fogyasztó beleegyezése is szükséges. A módosítás a felvétel fogyasztó részére történő kiadásának szabályait határozza meg.

A NAIH elnöke nagy jelentőségűnek tartja a telefonos ügyfélszolgálatok működését, tekintettel arra, hogy az ügyfeleknek, fogyasztóknak elősegíti az ügyeik gyors intézését. Számos esetben előfordul, hogy a fogyasztónak szüksége van a telefonos ügyfélszolgálaton készült hanganyagra. A vállalkozások a hanganyag kiadása tekintetében változatos gyakorlatot folytatnak, amelyet jelen törvénymódosítással kívánnak egységesíteni.

Ennek alapján a NAIH elnöke az Infotv. 38. § (4) bekezdés a) pontja alapján jogalkotási javaslattal élt az Fgytv. 17/B. § (3) bekezdésében a telefonos ügyfélszolgálaton készült hangfelvételekkel kapcsolatban. Javaslatában a NAIH elnöke előadta, hogy az Fgytv. vonatkozó rendelkezését módosítsák annak érdekében, hogy a fogyasztó kérésére a vállalkozás a hangfelvételt meghatározott időtartamon belül köteles legyen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A közigazgatási és társadalmi egyeztetés során érkezett vélemények figyelembevételével a NAIH elnöke által javasolt 25 napos határidő helyett a jogalkotó 30 napos határidő kiszabását tartotta indokoltnak. A fentiek értelmében a törvényjavaslat alapján a vállalkozásnak a fogyasztó kérésére, a fogyasztó erre irányuló kéréséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül díjmentesen biztosítania kell a vállalkozás ügyfélszolgálatán a hangfelvétel meghallgatását, és hangfelvételenként egy alkalommal a hangfelvételről másolatot kell kiadni a fogyasztónak. Amennyiben a fogyasztó kéri, a hangfelvételről készült másolatot elektronikus úton kell rendelkezésére bocsátani. A vállalkozás a hangfelvétel kiadását a fogyasztó azonosításán túl egyéb feltételhez nem kötheti.

 

Az Fgytv. 47/C. § új (1a) bekezdése alapján az Ektv. 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén a bírságsávok az alábbiak szerint módosítják. Az új szabályozásnak megfelelően az e-kereskedelem területén ismételt jogsértést elkövető KKV-k részére kiszabható fogyasztóvédelmi bírság összege 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. Ezzel a Kkvtv.-ben szereplő „elsőre figyelmeztetés” elvének tiszteletben tartása mellett megvalósulhat az a szándék, hogy arányos jogkövetkezmények álljanak az e-kereskedelem terén elkövetett jogsértésekkel szemben. A közigazgatási és társadalmi egyeztetés során érkezett észrevételeket összegezve, a bírságolási gyakorlat módosítása indokolt a multinacionális, online kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások ismételt jogsértése esetében is. A nem KKV-nak minősülő vállalkozások e-kereskedelem területén elkövetett ismételt jogsértése esetén a bírság alsó határa a KKV-k bírságolási minimumának megfelelően a jelenlegi 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik az új szabályozással, míg a felső határ a jelenlegi szabályozáshoz képest változatlan marad. Ennek megfelelően a multicégek online kereskedelmi tevékenységük során elkövetett jogsértések esetén – a jelenlegi előírásokkal azonos módon – továbbra is már első alkalommal bírságra számíthatnak, ismételt jogsértés esetén pedig a KKV-kal azonos összegű, egységes bírságminimum kiszabására kerülhet sor. A hazai e-kereskedelem robbanásszerűen növekszik, a kiskereskedelem egyre nagyobb hányada kerül át az online térbe, továbbá ezen értékesítési forma jellegzetességei miatt – a kereskedő és a vásárló egyidejű fizikai jelenlétének, valamint a kipróbálási lehetőség hiánya –, és nem utolsó sorban a tisztességes vállalkozások védelme miatt indokolt, hogy a vállalkozások önkéntes jogkövetésének elősegítése végett a bírságsávok is felülvizsgálatra és módosításra kerüljenek.

 

A törvényjavaslat jelentősen módosítja és kiegészíti az Fgytv. szabályozását. A törvény 2008-tól tartalmazza a fogyasztóvédelmi hatóság által hozott jogerős érdemi döntések közzétételére irányuló szabályokat. Ennek alapján a fogyasztóvédelmi hatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján (www.nfh.hu) közzéteszi a jogerős érdemi döntéseket. Az Fgytv. 51. §-át érintő módosítás célja, hogy az e-kereskedelem terén súlyos jogsértést elkövető vállalkozások adatait tartalmazó dokumentum ne ebben az adatbázisban, hanem a külön e célra kialakítandó internetes honlapon jelenjen meg. A súlyos jogsértés eseteit az előterjesztésben szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján kiadásra kerülő új kormányrendelet fogja tartalmazni.

A módosítás révén a GVH e-kereskedelemmel összefüggésben hozott súlyos jogsértést megállapító döntései a létrehozandó adatbázisban is megjelennek a GVH honlapján történő közzététel mellett. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján ugyanis a GVH a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően honlapján közzéteszi a jogerős érdemi döntéseket.

A módosítás további célja, hogy a bíróságnak az e-kereskedelemmel összefüggésben súlyos jogsértést megállapító döntései ebben az újonnan kialakítandó adatbázisban is megjelenjenek.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az Fgytv. kiegészítésre kerül az e-kereskedelem területén súlyos jogsértést megvalósító vállalkozásokról a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján elérhető nyilvános adatbázis létrehozásával.

A vállalkozás feltüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az adott cég felelősségét külön jogszabályban meghatározott súlyos jogsértés miatt a fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH vagy a bíróság jogerősen megállapította. Az adatbázisban közzétett dokumentumnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

–  a közzétételnek az Fgytv. új felhatalmazó rendelkezése alapján kiadásra kerülő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, közzétételi kötelezettségre vonatkozó súlyos jogsértés eseteinek a megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti jogcíme,

– a jogerő beálltára történő utalás, a fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH, illetve a bíróság megnevezése,

– az ügy száma és tárgya,

– a jogsértő vállalkozás neve és székhelye, nyilvántartási száma (cégjegyzékszáma), adószáma,

– a jogsértő vállalkozásnak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezése, honlapjának címe,

– a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás ténye,

– a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölése,

– a közzététel és a várható levétel napja.

A vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésének, honlapja nevének a feltüntetését az teszi indokolttá, hogy az e-kereskedelem terén a fogyasztó által ismert honlap neve és a cég cégjegyzékben szereplő neve tipikusan nem egyezik meg, így a fogyasztónak könnyebb a céget beazonosítania.

A közzétett dokumentumban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) vonatkozó rendelkezései alapján a fogyasztó személyes adatai nem kerülnek feltüntetésre.

A jogerős döntésnek – a fogyasztó személyes adatai kivételével történő – teljes terjedelemben való közzétételét az indokolja, hogy kivonatolás, összegzés során csorbulhat a döntés tartalma.

A bíróság által megküldött ítélet anonimizálásáról a fogyasztóvédelemért felelős miniszter gondoskodik a Bszi. 166. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. A NAIH véleménye alapján az Fgytv. 51/B. §-át megállapító rendelkezésben szabályozott közzététel vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) önálló adatkezelőnek minősül, ezért a közzététel esetében az NFM-et terhelik az adatkezelői kötelezettségek, így például Infotv. 4. § (2) bekezdéséből (célhoz kötött adatkezelés elvéből) fakadó anonimizálási kötelezettség. Az Infotv. 4. § (2) bekezdése alapján ugyanis csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Ez a bírósági ítéletekkel összefüggésben annak a követelménynek az érvényre juttatását jelenti, hogy az ítéletben szereplő, azonban az ügy tárgyával kapcsolatban nem releváns személyes adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. Ezen kötelezettséget tehát az NFM-nek, mint önálló adatkezelőnek kell teljesítenie.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH és közérdekű keresetindítás esetében a bíróság a súlyos jogsértést jogerősen megállapító ügyekben, az ott meghatározott adatokat a kézbesítést követő 30 napon belül elektronikus úton megküldi közzététel céljából a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. Az előterjesztés alapján, ha az adatbázisban feltüntetett adatok jogorvoslat során módosulnának, akkor ennek megfelelően az adatok módosításra kerülnek. Amennyiben olyan, a külön jogszabályban meghatározott jogsértés miatti ügy kerül bíróság elé, amelyet nem előzött meg közigazgatási eljárás (pl.: közérdekű keresetindítás fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület részéről), akkor erről a bíróság tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyben félként vesz részt (pl.: közérdekű igényérvényesítés), a fogyasztóvédelmi hatóság feladata a miniszter tájékoztatása.

A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a közzétételt a közigazgatási vagy bírósági döntés megérkezésétől számított 15 napon belül köteles elvégezni.

Az adatbázisban közzétett adatok a közzétételt követő két év után törlésre kerülnek, feltéve, ha a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította. Előírásra kerül, hogy a létrehozott adatbázisban a fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH és bíróság által hozott jogerős döntéseket tartalmazó dokumentumok szövegére, a vállalkozás nevére, a vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére, honlapjának címére, a jogorvoslati eljárás tényére és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen. A feketelista létrehozásával megvalósítható az a jogpolitikai célkitűzés, hogy az adatbázisban való szereplés megfelelő visszatartó erővel bírjon.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi engedélyezési hatósági eljárások esetén az ügyintézési határidő az eddigi 45 nap helyett 60 nap lesz, azonban a továbbiakban nem lehet élni az ügyintézési határidő 30 napos meghosszabbítási lehetőségével.

Az Eht. 58. §-ának módosítása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: NMHH) által lefolytatható jogvitás eljárások általános gyorsítását szolgálja, valamint kifejezetten a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével összefüggő jogvitás eljárásban bevezeti az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét olyan magatartások esetén, amelyek az eljárás elhúzódását eredményezhetik. A módosítás az NMHH által lefolytatható jogvitás eljárások esetén általánosan rendezi a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit, hatásait az eljárások mielőbbi lefolytatása érdekében.

Az Eht. 61/A. § az alábbiak szerint módosul:

Az eljáró tanács döntése elleni jogorvoslatra az Elnök döntése elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a 83/B. § (1) bekezdése, 90. § (7) bekezdése, 94. § (2f) bekezdése és 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásban hozott döntés esetében nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének.” 

Az Eht. 63. § módosítása értelmében a jelentős piaci erejű szolgáltatóként azonosított szolgáltatót abban az esetben is terheli, ha a kötelezettséggel érintett elektronikus hírközlő hálózatnak nem a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az üzemeltetője. Ebben az esetben a jelentős piaci erejű szolgáltató az (1) bekezdés szerint előírt, fenntartott, módosított kötelezettségét az Elnök 62-65. § szerint hozott határozatában meghatározott szabályok szerint és módon köteles teljesíteni  kiegészítés azért vált szükségessé, mert jelenleg tendencia, hogy nem a Jelelntős piaci erejű rendelkező (továbbiakban: JPE) szolgáltató építi a hálózatot, hanem egy másik vállalkozás, amelytől a JPE szolgáltató tartós bérlet konstrukcióban veszi igénybe a megépített hálózatot. Az előírás hiányában a JPE szolgáltató mentesülhet az őt egyébként saját tulajdonú hálózat esetén terhelő kötelezettségek alól, ami nyilvánvalóan ellentétes a szabályozói céllal.

A A rádióberendezések forgalmazására, valamint az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó szabályok (továbbiakban: RED) hatálya – az előző, azonos tárgykörben kiadott európai uniós szabályozástól eltérően – már nem terjed ki az elektronikus hírközlő végberendezésekre. A szabályozás tárgyi hatályának megváltozásával egyidejűleg a rádióberendezésekre vonatkozó hazai törvényi szabályozás is módosul, mivel az irányelvben szabályozott rádióberendezésekkel kapcsolatban támasztott alapvető követelményeket részletesen az NMHH elnökének rendelete tartalmazza.

A technológiai fejlődés előrehaladásával egyre gyakoribb, hogy a rádióberendezés megfelelő működéséhez valamilyen szoftver is szükséges, amely származhat a rádióberendezés gyártójától vagy harmadik féltől. Ezek a szoftverek befolyásolhatják a rádióberendezés megfelelőségét is, mivel alkalmasak a rádióberendezés egyes funkcióinak ki- vagy bekapcsolására, illetve a rádióberendezés működési paramétereinek megváltoztatására. Ezért a RED felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy egyes rádióberendezés-osztályok vagy kategóriák esetében előírhassa a rádióberendezések gyártói, illetve a szoftverek fejlesztői számára a követelmények teljesítésének vizsgálatát minden olyan rádióberendezés és szoftver kombináció esetében, amelyeket együttes használatra szántak. Ebben az esetben a fenti vizsgálat elvégzése a forgalmazás, forgalomba hozatal, üzembe helyezés feltétele. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a rádióberendezésekkel, kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat az NMHH Hivatala látja el.

[multibox]

Az Eht. 80. §-a meghatározza a RED előírásainak megfelelően a szabályozás hatálya alá tartozó azon tárgyakat, amelyek magas szintű védelmét a rádióberendezésekre vonatkozó követelmények teljesítése szolgálja. E § rögzíti – a hatályos szabályozással egyezően – hogy a megfelelőség biztosítása és dokumentálása elsősorban a gyártó feladata és felelőssége. Valamennyi rádióberendezésre egységesen vonatkozó követelmények mellett az Európai Bizottság felhatalmazást kap a RED-ben arra, hogy egyes rádióberendezés-osztályok vagy kategóriák esetén további, az irányelvben felsorolt követelményeknek való megfelelést is előírhasson. A rádióberendezésekre vonatkozó követelmények részletes felsorolását az NMHH elnökének rendelete tartalmazza.

Az Eht. 81. §-a az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza, a részletszabályok az NMHH elnökének rendeletében szerepelnek. A módosítás rögzíti, hogy a nagyfrekvenciás villamos berendezések és egyéb villamos vagy elektronikus berendezések elektromágneses összeférhetőségével kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat az NMHH Hivatala látja el.

A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésének más építési munkákkal összehangolt megvalósítása céljából lefolytatásra kerülő, felek közti egyeztetés, valamint az ezen tárgykörben lefolytatásra kerülő jogvitás eljárások általános gyorsítása az Eht. 83/A. §-t érintő módosítás célja. Ennek keretében bevezetésre kerül egy speciális, kérelemre induló hatósági felügyeleti eljárás során kiszabható anyagi jogi bírságszankció a felek közti egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése és a jogvitás eljárás elkerülése érdekében, valamint törvényi szinten szabályozza az Eht., hogy az ajánlatra a megkeresett fél 15 napon belül köteles indokolással együtt, bizonyítékokkal alátámasztva válaszolni.

A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésének más építési munkákkal összehangolt megvalósítása céljából lefolytatásra kerülő jogvitás eljárás szabályait pontosítja az Eht. 83/B. §-át érintő módosítás azáltal, hogy részletesen meghatározza a jogvitás eljárás lefolytatásra irányuló kérelem taralmi elemeit, valamint rendezi a felek közötti bizonyítási szabályrendszert, illetve a 83/A. §-ban szabályozott bírság kiszabását a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben is lehetővé teszi.

A helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása kapcsán lefolytatásra kerülő jogvitákkal összefüggésben az eljárások gyorsítása, a jogvitás eljárás elkerülése, a felek közti egyeztetés elősegítése érdekében az Eht. bírságszankció alkalmazását teszi lehetővé.

A felek közti egyeztetés vonatkozásában a javaslat részletesen szabályozza a megkeresés jogszerű megtagadásának eseteit és a megtagadás indokolásának szabályrendszerét. A 93/A. § szintén tartalmazza az építési eljárásokkal kapcsolatos jogviták esetén általánosan bevezetett anyagi jogi bírság kiszabásának lehetőségét.

A tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos eljárások vonatkozásában az eljárások gyorsítása, valamint a felek közti egyeztetési folyamatok szabályozása érdekében a módosítás rögzíti a megkeresés jogszerű megtagadásának eseteit és a megtagadás indokolásának szabályrendszerét. A 93/B. § szintén tartalmazza majd az általánosan, az építési eljárásokkal kapcsolatos jogviták esetén bevezetett anyagi jogi bírság kiszabásának lehetőségét.

A 94. § újraszabályozása az ingatlanhasználat, közös építményhasználat szabályait rendezi különösen a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésének gyorsítása, egyszerűsítése érdekében, így rendelkezik a közös építményhasználattal összefüggő átalakítások szükségességére irányuló nyilatkozatról, az ajánlat elutasításának indokolási kötelezettségéről, a 94. § (2d) bekezdés f) pontja szerinti elutasítási jogkövetkezményeiről, speciális helyzetéről, a kiszabható anyagi jogi bírságról. Emellett a módosítás megteremti a jogvitás eljárás szabályainak egységesítését, illetve az eljárásoknak az ügy tárgyához viszonyított ésszerű időn belül történő befejezéséhez szükséges eljárási cselekményeket szabályozza.

Az Eht. egy sorrendet állít fel az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére szolgáló idegen ingatlanok felhasználhatóságát illetően. Semmi nem indokolja, hogy a közterülten belül különbséget tegyünk állami vagy önkormányzati tulajdonú közterület között. A közterületnek többek között az a rendeltetése, hogy azon közműveket helyezzenek el, tulajdonostól függetlenül. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bek. alapján a közterület használatára a közmű engedélyesét jogszabály jogosítja fel, ahhoz nem kell a közterület tulajdonosának külön hozzájárulása.

Az Eht. 94. § (3) bekezdés első mondata alapján önkormányzati közterületen csak akkor helyezhető el az elektronikus hírközlési építmény, ha állami tulajdonú közterületen pl. műszaki okok miatt nem lehetséges az elhelyezés. Ez a rendelkezés indokolatlanul nehezíti az elektronikus hírközlési építmények elhelyezését, ezért a módosítás annak elhagyását javasolja. Az önkormányzati közterületen való elhelyezés megtagadására vonatkozó rendelkezés, amikor az önkormányzat jogszabályi tilalomra hivatkozva utasítja el a közterületen való elhelyezést, olyan evidencia, amelyet szintén szükségtelen szabályozni.

Ehelyett viszont, tekintettel a más hálózatos közművek szabályozási gyakorlatára, szükséges egyértelműen kimondani, hogy idegen ingatlanon történő elhelyezésre az elektronikus hírközlési szolgáltatónak és az ingatlan tulajdonosának főszabály szerint meg kell állapodnia. Közterületen történő elhelyezésnél a közterület tulajdonosát tűrési kötelezettség terheli, hiszen a közterület igénybevételére lényegében jogszabály (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény) hatalmazza fel az elektronikus hírközlési szolgáltatót. Jelenleg a közterület tulajdonosával, vagy az afölött rendelkezni jogosulttal minden esetben erre vonatkozó megállapodást kellett kötni. E megállapodás hiányában jognyilatkozat pótlásának nem volt helye (vezetékjog vagy más szolgalom nem hozható létre közterület esetében), ezért a közterület felett a tulajdonosi jogokat gyakorló együttműködésének a hiányában hosszú ideig elhúzódhatott a beruházás megvalósítása. Ennek elkerülésére, és az érintettek jogainak, kötelezettségeinek egyértelmű rögzítésére a törvény a megállapodás helyett törvényen alapuló tűrési kötelezettséget ír elő az érintettek terhére. Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó egyéb jogszabályokat (pl. környezetvédelmi, egészségügyi, helyi építési szabályzat stb.) ilyen esetben is meg kell tartani, az engedélyező hatóság ezek megtartására ugyanúgy figyelemmel van, mint más, nem közterületi ingatlanok felhasználása esetén. A közterület fogalmát külön nem határozza meg a törvény, hiszen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény a közterület fogalmát és rendeltetését is meghatározza, így ide tartozik minden állami vagy önkormányzati tulajdonú földterület, amelynek a rendeltetése pl. felvonulás, közút, járda, stb.

Az Eht. eddig nem szabályozta az állami tulajdonban álló (nem közterület) ingatlan felhasználását. Az állami tulajdonosi joggyakorlókat, vagyonkezelőket a szélessávú hálózatok fejlesztését elősegítő kormányzati intézkedésekről szóló 1338/2015 (V.27.) Korm. határozat kötelezte arra, hogy a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának eljárásrendjét tegyék megismerhetővé, illetve rendelkezett arról is, hogy ezek az eljárások lehetőleg ne haladják meg a 30 napot.

A szélessávú hálózatok építéséhez a közúti, vasúti infrastruktúra felhasználásának szabályozásával különösen fontos, hogy ezen ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői vagy tulajdonosi hozzájárulások beszerzése is kalkulálhatóbb legyen a beruházó oldaláról, így a felek megállapodásra 45 napot ír elő a törvény. A 45 napos határidőt az indokolja, hogy a közúti, vasúti ingatlanok felhasználásával valószínűleg a rajta lévő fizikai infrastruktúrát is igénybe veszik a szélessávú hálózatok építéséhez, amely megállapodásra már 45 napos határidőt tűz a törvény. Ezért ennél rövidebb határidő szabása szükségtelen.

Ezen kívül az állami tulajdon esetében – mivel minden esetben van kijelölve vagyonkezelő – nem csak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításánál lesz elegendő a vagyonkezelő hozzájárulása, hanem általában az állami tulajdonban álló ingatlanok esetében elegendő a vagyonkezelő hozzájárulását kérni. Ezen kívül az építtető tulajdonos értesítésére vonatkozó rendelkezés törlése kerül, mivel a vagyonkezelő minden esetben értesíti a tulajdonost/tulajdonosi joggyakorlót az általa adott hozzájárulásokról.

A nagy sebességű hálózatok építési költségeit csökkentését célzó 2014/61 EU irányelvvel átültetett meglévő fizikai infrastruktúra (közút, villamos áram, csatorna, stb.) felhasználását segít elő az Eht. 94/A. §-sal való kiegészítése. A meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásához szükséges, hogy az építőnek megfelelő jogcíme legyen a fizikai infrastruktúra elhelyezkedését biztosító ingatlanon is, amely viszont azt feltételezi, hogy az építőnek a fizikai infrastruktúra üzemeletetője mellett meg kell állapodnia az érintett földterület tulajdonosával is. Szélessávú optikai hálózat építésénél különösen életszerű a meglévő kis és középfeszültségű villamoshálózat felhasználása (az utóbbi jellemzően a nem városi vagy külvárosi fogyasztók ellátását szolgálja) amely – a hálózatok külterületi fekvéséből adódóan – nagy számban érinthet osztatlan közös tulajdonban álló földterületeket. Ahhoz, hogy ne kelljen valamennyi tulajdonossal ismét megállapodni, amennyiben a fizikai infrastruktúra felhasználásának nincs akadálya, az arról szóló határozatában szükség szerint a Hatóság szolgalmi vagy más használati jogot (pl. vezetékjog) is alapít az érintett ingatlanon (önkormányzati vagy magántulajdonban álló ingatlanon). Közérdekű használati jog hatósági határozattal való alapításának a kialakult gyakorlat szerint feltétele, hogy az az érintett ingatlan használatát lényegesen ne korlátozza, illetve mindezt közérdek indokolja.

A 95. § (1) bekezdésben az idegen ingatlanok igénybevételére vonatkozó sorrendet az egyértelműség kedvéért szükséges kiegészíteni az állami tulajdonnal is, így elsősorban közterületen, egyéb állami tulajdonú ingatlanon, közös eszközhasználattal vagy fizikai infrastruktúra használatával kell elhelyezni a hírközlési építményt. Ha erre nincs lehetőség, akkor megállapodást kell kötni az önkormányzattal vagy a magántulajdonossal. Ha a megállapodás nem születik meg, akkor a Hatóság hozhatja létre a használati jogot.

Az Eht. egy törvényi vélelmet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni azon, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató minden tőle telhetőt megtett az ingatlantulajdonossal való megállapodás érdekében. A 95. § (4)–(4a) bekezdés pontosításának a célja, hogy egyértelmű legyen, az elektronikus hírközlési szolgáltató magatartása akkor is megfelel a vélelemnek, ha az ajánlatot átvette a tulajdonos, de mégsem jön létre a megállapodás (mert nem reagált, vagy egyszerűen nem tudtak egyezségre jutni, vagy kifejezett elutasító választ adott). A (4a) bekezdésben a „külön jogszabály” alatt a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet kell érteni. E Korm. rendelet 25. §-a szabályozza a kézbesíthetetlenségi okokat (pl. cím nem azonosítható, címzett elköltözött, meghalt, stb.) és azok jelzését. Pontosításra kerül az is, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nem kell fel kutatnia a tulajdonost, ha az a központi nyilvántartás szerinti címen nem elérhető, így a szolgáltatónak nem kell nyomoznia az örökösök után.

A 95. § (6)- (10) bekezdésekkel való kiegészítésének a célja a következő. Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató és az ingatlantulajdonos nem tud megállapodni a kártalanításról, a használati jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles az elektronikus hírközlési szolgáltató a – saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt – kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy annak javára bírósági letétbe helyezni. Mivel a kártalanítás összegét szakértőre bízzuk, gyorsíthatjuk az NMHH szolgalomalapítási eljárását, illetve átcsoportosítunk tőle egy olyan feladatot, amely alapvetően nem tartozik a szakmai feladatkörébe. Továbbá a szakértői kármegállapítás valószínűleg csökkenti a bírósághoz fordulás gyakoriságát is.

A (9) bekezdésben egyértelműen meghatározza a törvény a kártalanítás természetét, a kisajátítási törvényre való hivatkozással pontosításra kerül a kártalanítás megtérítésnek a módja. A Ptk. 5:164. § alapján a közérdekű használatra egyébként is a kisajátítási törvény kártalanítási szabályait kell alkalmazni. A kisajátítási törvény szerint a kártalanítás elsősorban pénzben egy összegben történik (Eht. szerint kártalanítás járadékként is lehetséges, ezt azonban célszerű elkerülni). A kisajátítási törvény rendelkezik arról is, hogy a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha a jogosult személye bizonytalan, elhunyt és az örökösöket még nem jegyezték be a nyilvántartásba, a jogosult az összeget nem veszi át vagy a jogosult lakóhelye ismeretlen.

A javaslat alapján a szolgalom vagy használati jog alapításával járó kártalanítás az állami tulajdon mellett a közterület után sem járna. Ennek indoka egyrészt, hogy közterületen használati jog bejegyzése nem szükséges, annak a rendeltetése közművek elhelyezése. Azonban amennyiben a közterület igénybevétele pl. ha az járda bontással jár, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az eredi állapotot helyreállítani, valamint a munkálatokkal, vagy jogai gyakorlása során okozott egyéb kárt köteles megtéríteni a tulajdonosnak. Az Eht. eddig nem szabályozta, hogy kinek a kötelezettsége a használati jog vagy szolgalom bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba, illetve nincs szabályozva a használati jog megszűnésének, törlésének esete sem. Más hálózatos közművek szabályázását alapul véve az Eht. is kiegészül ilyen rendelkezésekkel, amelynek értelmében a megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. Egyéb esetben a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.”

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő)

„b) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,”

 

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása által biztosításra kerül a helyi és körzeti televíziók számára az országos digitális műsorszórási jogosultság időtartamáig a továbbműködés lehetősége. A módosítás által összhangba kerülnek a helyi televíziók ideiglenes digitális műsorszórási jogosultságainak lejárati időpontjai az országos öt digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetésére vonatkozó szerződés lejártával, amely összhang megteremtése frekvenciagazdálkodási szempontból kiemelt jelentőséggel bír.

 

A településkép védelméről szóló törvény kiegészítése azért szükséges, hogy az Eht.-ban szerepelő, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014. május 15-i 2014/61/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetésével már korábban átvett, fizikai infrastruktúra felhasználására vonatkozó rendelkezések valóban érvényesülhessenek a gyakorlatban. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok a helyi építési szabályzataikban kizárják újabb légvezetékek létesítését ott is, ahol már fut légvezetékes hálózat, ezzel kizárják, hogy ahhoz (a meglévő nyomvonalat megtartva) más közműszolgáltató (pl. elektronikus hírközlési szolgáltató) is csatlakozhasson. Ez az intézkedés azzal a hátránnyal jár, hogy konzerválja a meglévő légvezetékes infrastruktúrát, valamint hátráltatja a meglévő légvezetékek későbbi földkábelre történő cseréjét azzal, hogy annak a majdani költségeit nem tudja több szolgáltató megosztani.

 

---