Big Mac-ügy: ki használhatja a védjegyet?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg arról, hogy a McDonald’s elvesztette világhírű Big Mac védjegyét. De mi is áll a felröppent hír mögött és valóban igaz, hogy ezután bárki szabadon használhatja a világ egyik legismertebb márkáját? A válasz a kérdésekre ennél jóval összetettebb, ezért a szellemi alkotások jogával foglalkozó Danubia Legal szakértője segít megérteni a döntés hátterét.

Hogyan kezdődött?

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala valóban megállapította a McDonald’s Big Mac európai uniós védjegyoltalmának használat hiánya miatti megszűnését egy 2019. januárjában hozott határozatában. A döntés az ír Supermac által 2017-ben, a McDonald’s 000062638 lajstromszámú, 1996 óta, többek között szendvicsek, egyéb élelmiszerek, valamint éttermi szolgáltatások vonatkozásában oltalom alatt álló európai uniós Big Mac védjegye ellen használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt indított eljárása során született. A McDonald’s-nak, mint védjegyjogosultnak, azt kellett – volna – bizonyítania, hogy védjegyét, az eljárás megindítását megelőző öt éves időszakban, azaz 2012-2017 között ténylegesen használta.

A McDonald’s a védjegyhasználat igazolásaként nyilatkozatokat nyújtott be a Big Mac termékek, németországi, franciaországi és egyesült királyságbeli forgalmazási adataira vonatkozóan a 2011-2016-os időszakot illetően, továbbá prospektusokat, hirdetési anyagokat, posztereket, csomagolóanyagokat, a McDonald’s weboldalairól nyomtatott fényképfelvételeket és a Wikipedia Big Mac történetét bemutatását tartalmazó kivonatot csatolt be.

„A Hivatal a fenti bizonyítékokat azok összességében úgy mérlegelte, hogy az irányadó joggyakorlatra figyelemmel nem elegendőek a Big Mac védjegy tényleges használatának igazolására az eljárással érintett időszak tekintetében. A Hivatal álláspontja szerint ugyanis, valamennyi benyújtott bizonyíték magától a védjegyjogosulttól származik, amelyeket további, a McDonald’s-tól független féltől származó dokumentumokkal kellett volna alátámasztani, kiegészíteni.” – magyarázza dr. Klauber Zsófia, a Danubia Legal partnere.

Az internetről származó bizonyítékok vonatkozásában a Hivatal azt állapította meg, hogy ezek önmagukban nem alkalmasak a védjegyhasználat volumenének és földrajzi kiterjedtségének igazolására. E tekintetben a hivatkozott honlapok látogatottságágára vonatkozó kimutatásokat kellett volna mellékelni, valamint azt igazolni, hogy mely országokból történt a McDonald’s honlapjainak vásárlók általi felkeresése. A Big Mac szendvicseket megjelenítő honlapok továbbá, a Hivatal álláspontja szerint önmagukban nem igazolják a forgalom volumenét és azt sem, hogy a vásárló, hogy tud az adott termékhez hozzájutni. Ugyanezeket a hiányosságokat nevezte meg a Hivatal a mellékelt prospektusokkal és csomagolóanyagokkal kapcsolatban, mivel ezek önmagukban nem alkalmasak a nyilatkozatokban szereplő forgalmazási adatokat alátámasztására.

Mi az ügy tanulsága?

A nyilvánvalóan megvalósuló védjegyhasználat önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy védjegyjogosult eredményesen védekezzen a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti eljárásban, még akkor sem, ha egy mindenki által ismert világhírű védjegyről van szó. Mivel a Hivatal kizárólag az elé tárt bizonyítékok alapján hozhatja meg döntését, a védjegyjogosultaknak figyelembe kell venniük, hogy az irányadó jogszabály, illetve a joggyakorlat a védjegyhasználat igazolására vonatkozóan milyen jellegű bizonyítékok benyújtását kívánja meg és milyen jelentőséget tulajdonít az egyes bizonyíték típusoknak.

„Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy a Big Mac védjegy ezzel a döntéssel szabadon használhatóvá vált, nem árt az óvatosság, hiszen a döntés egyelőre nem jogerős, továbbá a McDonald’s jogosultja a hivatkozott eljárással nem érintett, további érvényes ’Big Mac’ védjegynek is.” – foglalta össze dr. Klauber Zsófia.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.