Bírálták a jogi szabályozást a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi rendezvények biztosításáról, a wifi-ügyről, a letelepedési kötvényekről, az országgyűlési választási rendszer informatikai védelméről is tárgyalt csütörtöki, zárt rendkívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.


A vizes vb úgynevezett orosz-azeri wifi-ügyéről  eltérően vélekedtek a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai. Németh Szilárd kiemelte: az érintett cég – mellyel végül nem is kötötték meg a szerződést – minden biztonsági ellenőrzésen megfelelt. Ezért erről a nemzetbiztonsági bizottságnak nincs mit tárgyalnia.

Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett szerint viszont illetéktelen kezekbe kerülhettek volna a magyar állampolgárok adatai, s az eset szabályozási hiányosságokra világított rá. Az LMP-s Szél Bernadett tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter az ülésen azt mondta: a Belügyminisztérium kezdeményezni fogja az érintett jogi szabályozás módosítását.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A letelepedési kötvénnyel kereskedő cég kirablásával kapcsolatban Németh Szilárd annyit mondott, folyamatban van a nyomozás. A szocialista Molnár Zsolt azt mondta: visszatérnek még az ügyre, mert nemzetbiztonsági vonatkozásban továbbra is kérdés például, hogy idegen országnak van-e köze a betöréshez.

Ennek kapcsán Szél Bernadett azt szeretné, ha a testület következő ülésen Rogán Antal miniszter személyesen tisztázná a helyzetet, miután állítása szerint az ő és Habony Árpád ügyvédje is érintett.

Molnár Zsolt, a testület elnöke azt is elmondta, hogy a Budapesti Közlekedési Központ jegyértékesítési rendszerének problémái is szabályozási hiányosságokra mutattak rá.

A szocialista politikus arról is beszámolt, hogy az ülésen a belügyminiszter és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója is megerősítette, hogy a NATO továbbra is elismeri a magyar katonák teljesítményét, s a NATO és Magyarország között „feltétel nélküli” a bizalom. Molnár Zsolt ugyanakkor megjegyezte, azzal kapcsolatban továbbra sem „teljesen nyugodt”, hogy milyen a NATO bizalma a magyar politika, és a magyar kormány felé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.