Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség gyorsított eljárásban állított bíróság elé egy erőszakos bűncselekmények miatt már többszörösen büntetett 40 éves férfit és 47 éves társát. Az elkövetők pár héttel ezelőtt, a Kelenföldi pályaudvar metró aluljárójában minden előzmény és ok nélkül támadtak rá egy férfira, akit súlyosan bántalmaztak. A bíróság mindkét férfit szabadságvesztésre ítélte.
A vád szerint a vádlottak 2023. február 15-én, este, a XI. kerületben, a Kelenföldi pályaudvar aluljárójában, ittasan, minden előzmény nélkül odamentek egy padon ülő, általuk korábbról nem ismert külföldi férfihoz, és rászóltak, hogy menjen el onnan. A férfi eleget tett a felszólításnak, és távolabb ment. A férfiak azonban utána mentek, utolérték, az egyikük hátulról megragadta a nyakát és a földre rántotta, majd a földre került sértettet még ököllel, többször arcon ütötte. Ezután a társa is bekapcsolódott a bántalmazásba, és ő is ököllel arcon ütötte a földön térdelő sértettet, miközben a másik támadó megrúgta a férfi fejét.
A vádlottak ezután kissé eltávolodtak, pár másodperc múlva azonban ismét visszatértek a még mindig földön térdelő, és már erősen vérző sértetthez, és mind a ketten megrúgták a fejét.
A sértett a bántalmazás következtében súlyos orr- és arcsérüléseket szenvedett.
Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek.
Az ügyhöz kapcsolódó felvétel elején az látható, ahogyan az egyik vádlott rátámad a sértettre, az ezt követő képsorokon pedig már azt láthatjuk, amikor egy járókelő odamegy az erősen vérző sértetthez, hogy segítsen neki.
Forrás: ugyeszseg.hu
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!