Bírósági gyermekmeghallgató szobákat adták


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekmeghallgató szobák célja, hogy a bírósági eljárásokba bevont gyermekek mindazt, ami ezzel jár, ne zaklatásként, hanem segítségként éljék meg, és bizalommal tekintsenek az igazságszolgáltatásra – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) annak kapcsán, hogy a fővárosban csütörtökön bírósági gyermekmeghallgató szobákat adtak át.


A cél az, hogy idővel minden, hét bírónál többet foglalkoztató bíróságon legyen ilyen helyiség – mondta a sajtótájékoztatón az elnök. Hozzátette: tavaly a nyitott bíróság program mintegy kétezer eseményén 35 ezer diák ismerkedhetett az igazságszolgáltatással.

Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: a PKKB-n évente több mint nyolcezer olyan ügyben járnak el, amely gyermekeket érint: válóperek, gyermekelhelyezési ügyek, gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos eljárások. A fővárosban először a két legnagyobb helyi bíróságon, a PKKB-n és a Budai Központi Kerületi Bíróságon működnek gyermekmeghallgató szobák, de idővel a többi kerületi bíróságon is lesz.

A helyiségek elhelyezése olyan, hogy a gyerekek más irányból érkezzenek az épületbe, mint a többi ügyfél, és a szobák berendezése is azt a célt szolgálja, hogy minél befolyásmentesebb környezetben beszélgethessen a bíró a gyerekekkel – tette hozzá.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Ezeket helyiségeket mediációra és tanúvédelemre is használják majd. A PKKB-n egy szoba a 10 év alatti, egy pedig a 10 és 14 év közötti gyermekek meghallgatására szolgál. Kép és hang rögzítésére is van lehetőség, ami azért fontos, hogy a gyermeket ne kelljen újra és újra kitenni ennek a megpróbáltatásnak – mondta a törvényszék elnöke.

A gyermekmeghallgató szobákban jogilag vallomástételre kerül sor, de ez a valóságban sokkal inkább beszélgetés, annak érdekében, hogy a gyermek számára minél kevésbé legyen frusztráló az igazságszolgáltatással való találkozás – tette hozzá az elnök.

Rendőr és bíró egyaránt kihallgathatja a gyermeket, a törekvés az, hogy erre egyre inkább a nyomozási bíró előtt kerüljön sor.

Kristófné Kontra Erzsébet, a PKKB családjogi csoportjának vezetője elmondta: a hagyományos bírósági környezetben nehéz a gyerekekkel való kapcsolatteremtés. Ezt a helyzetet eddig is próbálták oldani a bírók például azzal, hogy nem beszólították a gyermeket, hanem kimentek hozzá, és nem pulpitusról hallgatták ki, hanem melléjük ülve beszélgettek velük a felek és jogi képviselőik távollétében.

A szakember hangsúlyozta: a gyerekek nagyon sokat tudnak a családjukról, és ha megnyílnak, őszintén beszélnek, akkor megalapozottabb, megnyugtatóbb lehet a döntés, a konfliktusrendezés. Sokszor a gyermek vallomásának megismerése után a felek felhagynak a pereskedéssel, hogy a békés megegyezést keressék.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.