Bíróságok függetlensége: a cégek másképp látják

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eltérően ítéli meg a bíróságok függetlenségét Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra; friss felmérések szerint a cégek képviselői jelentősen rosszabbnak látják a helyzetet, mint az állampolgárok – derült ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett jelentéséből.

Az eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés számos táblázatot tartalmaz, és különböző szempontok szerint veti össze az egyes országok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett és elintézetlen ügyek mennyiségét, valamint az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Utóbbi szempontcsoportba tartozik a bírói függetlenség országon belüli megítélése, de itt lényeges különbség van a lakosság és a cégvezetők véleménye között. Az igazságszolgáltatás függetlenségének mértékét egzakt módon nem lehet számszerűsíteni, így ezt a rangsort a közvélemény-kutatások alapján állították fel.

Magyarországon a huszonnyolc tagország közül az állampolgárok a tizenegyedik, a vállalatok pedig a hatodik legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét.

A lakosság megítélése szerint Magyarország két helyet lépett előre az előző jelentéshez képest: tavaly huszadik volt, idén pedig a tizennyolcadik helyre került. A cégek esetében viszont fordítva történt, a tavalyi huszonkettedik helyezés után Magyarország most a huszonharmadik helyre került.

A bíróságok függetlensége a lakosság és a cégek szerint is leginkább a kormányzat, a politikusok, valamint a gazdasági csoportok részéről érkező nyomásgyakorlás miatt sérül.

Az elsőfokú ítéletek meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyek terén az ötödik, a polgári és a kereskedelmi ügyekben a tízedik helyre került. A pénzmosással kapcsolatos eljárások a vizsgált államok közül továbbra is Magyarországon húzódtak átlagosan legtovább, noha a helyzet 2016-ra rendkívül sokat javult az előző évhez képest.

Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány valamivel 100 százalék felett van, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik.

A függőben lévő eljárások számát száz főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Száz magyarra vetítve valamivel egy fölött van az elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ami a negyedik legjobb eredmény.

A szakértők ezeken kívül áttekintést nyújtottak róla, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban, és ebben Magyarország viszonylag jól teljesített, valamint arról is, hogy az egyes országok mennyit költenek igazságszolgáltatási rendszereikre. Magyarország egy főre vetítve valamivel kevesebb mint 50 eurót költött, és ezzel hátulról hatodik a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban Magyarország fordítja az ötödik legtöbb pénzt a bíróságokra; a GDP mintegy 0,4 százalékát teszi ki az igazságszolgáltatás finanszírozása. 

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint csaknem 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően Magyarország a középmezőnyben van, 100 ezer emberre nagyjából 110 jutott. 

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos leszögezte: a független bíróságok jelentik az alappillérét az EU egységes piacának, így amennyiben az igazságszolgáltatási rendszer akár csak egyetlen tagállamban is megsérül, akkor a hatás a bizalom megrendülése miatt a közösség egészében érezhető lesz.

(MTI)

---