Bíróságon kényszeríthető ki a korrupció elleni büntetőeljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot hétfőn.

A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére.

A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.

Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója korában elmondta: a törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme.

A magyar szabályozás történetében új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmust vezet be. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz – foglalta össze.

Kiemelte: a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját is.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elhangzott szakmai észrevételekre reagálva mások mellett arról is beszélt: a kötelező jogi képviseletet a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan kell biztosítani ezekben az ügyekben is.

A törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatot ismertetve elmondta: változik az eljárás szerkezete, egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni. A személyes adatok védelme miatt nem kivonatot, hanem anonimizált határozatot kell közzétenni. Hozzátette: a jogi személyekét nem, csak a természetes személyek adatait kell anonimizálni.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kérésére lépcsőzetes eljárási rendet alakítanak ki, az első körben kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be, a rajtuk kívüli kör csak a második körben teheti ezt meg, amennyiben a feljelentő vagy a sértett nem éltek korábban ezzel.

Hozzátette: bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb eseteivel is, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.

Szintén bővítik az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét és a benyújtási határidőt, a bírósági eljárási szakaszban pedig kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése – sorolta. Bizonyos bűncselekményeknél a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét kizárták, a bíróság a vádindítvány megalapozottságával kapcsolatos elutasító döntésével szemben fellebbezésre lesz lehetőség – ismertette az előterjesztés és a módosító javaslat támogatását kérve.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.