Bírságolhat az EU gyűlöletbeszédért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU fogyasztóvédelmi és igazságügyi biztosa szerint az online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megváltoztatására van szükség, hogy az internetes cégeket megfelelően lehessen szabályozni és a terrorizmus az extrém megnyilvánulások és a gyermekek jogait sértő bejegyzések eltávolításra kötelezni.

A Facebookkal szemben jelentős bizalomhiány alakult ki az elmúlt hónapok botrányai miatt, főleg miután kiderült, hogy a Cambridge Analytica brit cég jogosulatlanul fért hozzá több millió felhasználó adataihoz. Az Európai Bizottság képviselői is reagáltak a történtekre és az online gyűlöletbeszéd eltávolítására vonatkozó magatartási kódex megváltoztatását, illetve kötelező szabályozás megalkotását helyezték kilátásba.

Az Európai Bizottság szakértői a jelenlegi rendszer hatályon kívül helyezésétől sem zárkóznak el, azonban egyelőre vizsgálják, hogy a közösségi médiából milyen eszközökkel lehet a leggyorsabban eltávolítani a gyűlöletbeszédet.

Věra Jourová, az Európai Biztosság fogyasztóvédelemért és igazságügyért felelős biztosa szerint a jelenleg alkalmazott módszer, amelyben a szolgáltatók eltávolítják a jogsértő tartalmat és tevékenységükről értesítik a felhasználót, láthatóan nem megfelelően működik, hiszen lehetőség nyílt a személyes adatokkal való visszaélésre.

A biztos asszony még a héten kérdéseket fog feltenni a Facebook operatív igazgatójának, Sheryl Sandberg-nek a cég által elkövetett hibákról és azok kijavítására vonatkozó terveiről.

„Megvitatom vele, hogy milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekben, hogy a botrány ne ismétlődhessen meg” – nyilatkozta a biztos a Guardiannek. „A gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megváltoztatását is elképzelhetőnek tartom. Maradéktalanul megkövetelem az EU jogának betartását, ugyanakkor önkéntes együttműködést akarok kialakítani a gyűlöletbeszéd elleni harcban.”

„A magatartási kódex az együttműködési folyamat egyik jelentős állomása volt, de ez a bizalomra épült, amely most csorbult. A Facebooknak dolgoznia kell ennek visszaállításán.”

Mark Zuckerberg az amerikai Szenátus vizsgálóbizottságai előtt kedden esete azt mondta, hogy a gyűlöletbeszéd eltávolítása bonyolult feladat, amelyre a mesterséges intelligenciát egyelőre nem lehet használni. A Facebook év végéig további 20.000 embert fog alkalmazni világszerte a biztonság növelése és az tartalmak ellenőrzése érdekében.

A Facebookot a rohingya kisebbség mianmari üldöztetésével és népirtásával kapcsolatban is érték vádak, miszerint nem tett eleget a gyűlölködő üzenetek eltávolításáért. Az ENSZ népirtást vizsgáló tisztviselője szerint a Facebook volt a rohingyákkal szembeni propaganda fő közvetítője.

A közösségi oldal vezetője ezekre a vádakra is reagált és megígérte, hogy a tartalmak eltávolítása érdekében burmai nyelven beszélő embereket fognak alkalmazni, illetve részvét fejezte ki a népirtás áldozatainak.

A kötelező szabályozással azonban nem minden tagállam várta meg az EU egységes fellépését. Németországban például 50 millió euróig terjedő bírság is kiszabható, ha a cégek nem távolítják el az illegális tartalmakat.

Vera Jourová nem tartotta valószínűnek, ugyanakkor nem is zárta ki, hogy az EU hasonló szabályozást léptet életbe. A biztos aggályosnak tartaná ezt a megoldást, mert a gyűlöletbeszéd kötelező eltávolítása magas bírságok mellett cenzúrába csaphatna át.

„Még dolgozunk a lehetséges jogi megoldásokon, de a terrorizmussal, a jogsértő tartalmakkal és a gyermekek jogaival való visszaéléssel kapcsolatban szigorúbb szabályokra van szükség. Ez szankciók kiszabását jelenti, ha a közösségi médiaoldal tartalmait nem ellenőrzik és nem távolítják el ezeket a tartalmakat.”

(theguardian.com)

[htmlbox gdpr_komm]

 

 

---