Bizalomvesztés vezető állású munkavállalóval szemben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető munkakörének ellátásához szükséges bizalom körébe tartozik a beosztott munkatársakkal való olyan együttműködés, amely a munkavégzéshez szükséges megfelelő munkakapcsolat kialakítását és fenntartását eredményezi, amelyben a munkatársak tartózkodnak mások egészségének veszélyeztetésétől, munkavégzése zavarásától, helytelen megítélésének előidézésétől.

Az alapügy

A felperes először tanácsadói, majd területi vezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, magatartása megváltozott, miután területi vezetőnek nevezték ki. Több sikertelen megbeszélést követően az alperes felmondásában a felperes munkaviszonyát megszüntette a tanúsított magatartására, a munkáltatónál bekövetkezett bizalomvesztésre hivatkozással. A felperes keresete a felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként elmaradt munkabér kártérítésként történő megfizetésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének megfelelő ítélet meghozatalára irányult. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott, mert a felperes megalapozatlanul hivatkozott a Pp. a megsértésére. Ezzel összefüggésben a törvényszék érvelése helytálló, és jogszerűen értékelte az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvekben tett tájékoztatását és felhívását, valamint jogszerűen hivatkozott az 1/2009. (VI.24.) PK vélemény 10. pontjára. Az Mt. alapján a perben az alperest terhelte a felmondás valósága és okszerűsége bizonyítása, amelyre vonatkozóan előterjesztett bizonyítási indítványainak megfelelő bizonyítás felvételét követően a tanúvallomások ismeretében kétszeri felhívás ellenére sem volt a felperesnek olyan bizonyítási indítványa, amelyben konkrét tényállítást is tett volna arra nézve, hogy az addig lefolytatott bizonyítás adatait miért és mennyiben kívánja cáfolni. Az 1/2009. (VI.24.) PK vélemény 5. pontjának megsértése nem volt megállapítható. Nem volt megállapítható az eljáró bíróságok részéről a Pp. megsértése sem. A perbeli esetben az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során nyilvánvalóan és alapvetően téves következtetésre nem jutottak. Az első-, mind a másodfokú bíróság részletesen számot adott arról, hogy az egyes tanúvallomásokat, illetve okirati bizonyítékokat mennyiben és miként értékelte, és abból milyen következtetést vont le. A törvényszék jogszerűen, az MK 95. számú állásfoglalás által kialakított bírói gyakorlatnak megfelelően foglalt állást arról, hogy a felmondás indoka összefoglaló volt, melyben szereplő, egyes alapul szolgáló felperesi magatartásokon túl a bizalomvesztésre alapot adó felperesi együttműködési kötelezettséget szegő további magatartások is vizsgálhatók voltak a perben. Iratellenes a felperes felülvizsgálati előadása, miszerint az együttműködési kötelezettség megsértésére alapította a bizalomvesztést a munkáltató. A felmondás nemcsak megjelöli az együttműködési kötelezettségszegés körében értékelendő felperesi magatartásokat, hanem tételesen hivatkozik is az Mt. 52. § (1) bekezdés e) és d) pontjára. A felperes megalapozatlanul állította az Mt. 6. § (1) bekezdésének a megsértését is. A munkáltató több megbeszélést tartott a felperes magatartásával összefüggésben. A tanúvallomásokkal igazoltan ezek abból a célból történtek, hogy egyrészt orvosolni próbálják a konfliktust, másrészt, hogy további lehetőséget biztosítsanak a felperesnek, hogy a munkatársakkal kapcsolatát rendezze. Az eljáró bíróságok jogszerűen, a bírói gyakorlatnak megfelelően vonták le következtetésüket arról, hogy a vezető állású munkavállalóval szemben a bizalmi magatartás tanúsítása szélesebb körű elvárást tartalmaz a többi munkavállalóhoz képest. Mindezek alapján az együttműködési kötelezettségét ilyen fokban megsértő munkavállalóval szemben a bizalomvesztésre alapított felmondás jogszerű. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben
2019. szeptember 18.

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban, ördög a részletekben

A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás
2019. szeptember 18.

EUB: jogszerű a gyógyszerkiadást korlátozó magyar szabályozás

Összhangban van az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely tiltja a vényköteles gyógyszerek kiadását egy másik tagállamban praktizáló orvos által kiállított - a beteg nevét nem tartalmazó, de kezelésékhez szükséges - megrendelőlap alapján - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán kihirdetett ítéletében.