A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több évre börtönbe kerül az a férfi, aki az egészségügyi veszélyhelyzet idején telefonon azzal fenyegette meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletesét, hogy amennyiben nem intézkedik egy angyalföldi élelmiszer-áruházban lévő tömeg feloszlatására, Molotov-koktélos támadást intéz a bolt ellen.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt közölte szerdán, hogy a büntetett előéletű férfi még 2020 áprilisában a fenyegetés után az élelmiszerüzlet hirdetőtáblájára trágár, becsmérlő kifejezéseket írt alkoholos filccel. A férfit még aznap a rendőrök közelben található lakásán fogták el.
A Fővárosi Törvényszék február 4-én a vádlottat közveszéllyel fenyegetés bűntettében és rongálás vétségében mondta ki bűnösnek, amelyért egy év, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a vele szemben korábban két büntetőügyben kiszabott, de felfüggesztett 2-2 évi szabadságvesztés büntetése utólagos végrehajtását is elrendelte. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosabb minősítés megállapításáért, valamint a büntetés súlyosbításáért, a vádlott pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla pénteki ülésén – a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványának helyt adó jogerős ítéletével – a vádlott robbantással és tűzhatással fenyegető erőszakos magatartását terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének minősítette. A bíróság súlyosításul 2 év és 6 hónap végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki.
A másodfokú bíróság jóváhagyta a vádlott korábbi büntetéseinek végrehajtására vonatkozó bírói rendelkezést is.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!