Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája kedden hozott végzésével nem engedélyezte Magda Marinko sorozatgyilkos feltételes szabadságra bocsátását.
Juhászné Prágai Erika, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte, a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A bíróság feltételes szabadságra bocsátást mellőző döntésekor figyelembe vette az elítéltet fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet véleményét, a rendelkezésre álló egyéb iratokat és meghallgatta a terheltet későbbi életvezetésével kapcsolatos szándékáról. A büntetés-végrehajtási bíró megállapította, hogy figyelemmel az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellegére, az elítélt büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartására, illetve arra is, hogy az elítélt semmiféle megbánást nem tanúsít, nyilvánvalóan nem vonható le az a következtetés, hogy a kiszabott büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
A büntetés-végrehajtási törvény előírásainak megfelelően rendelkezett a bíróság arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 2021-ben újra megvizsgálja.
A bíróság végzésével szemben az elítélt védője fellebbezést jelentett be az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának engedélyezése érdekében, így a végzés nem jogerős.
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet keltettek az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a vádlott bűnösségét.
Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – 40 év szabadságvesztésre változtattak át, ennek letöltését magyarországi szabadulását követően kezdheti meg.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!