Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon


A parlamenti zárószavazás célegyeneséhez közeledik az az uniós jogalkotási gyökerű törvénymódosítási javaslatcsomag, amely nyomán újabb átfogó jogszabálymódosításra kerülhet sor a fogyasztóvédelmi jog területén. Az esetleges módosítás egyúttal új, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló eszközök alkalmazásának lehetőségét is megteremtheti, illetve a fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést tekintve is változásokat hozhat – többek között ezekre hívja fel a figyelmet Molnár Levente, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.

A törvényjavaslat indoklása szerint a jogszabálymódosítás elsődlegesen arra a társadalmi jelenségre kíván megoldást találni, hogy a digitalizáció terjedésével, illetve az online kereskedelem bővülésével a fogyasztók egyre szélesebb köre szenvedhet károkat a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának következtében. A törvényjavaslat az ilyen típusú fogyasztói jogsérelmek orvoslására kínál jogi eszközt, elsősorban a képviseleti kereset intézményének bevezetésével.

A képviseleti kereset – a magyar jogi környezetben – a közérdekű keresetek speciális formája. Lényege, hogy kijelölt hatóságok, illetve feljogosított szervezetek jogosultságot kapnak arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértések esetén indítsanak pert a jogsértő vállalkozással szemben, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

Régi szabályok új köntösben?

A fogyasztóvédelmi- és a versenytörvény jelenleg is tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyek a hatóságok keresetindítási jogkörét alapozzák meg az olyan polgári jogi jogérvényesítések esetén, amelyek a fogyasztók széles körét érintik. A képviseleti kereset további releváns előzményének tekinthető, hogy korábban már születtek olyan bírósági ítéletek, amelyek a sikeres hatósági fellépés következtében nyitottak utat az egyéni fogyasztói kártérítési igények előtt.

A jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértésekkel érintett fogyasztók javára meghatározott összegben követeljenek kártérítést. Ebben a tekintetben ugyanakkor az új szabályozás sem hoz változást: továbbra sem érhető el a fogyasztók közvetlen, egyéni kompenzációja önmagában ezzel a jogi eszközzel. A fogyasztók általi egyedi perindítás továbbra sem kerülhető meg, illetve nem helyettesíthető.

Szélesedő jogalapok, bővülő alkalmazhatóság

A képviseleti kereset jogintézménye esetén ugyanakkor számos koncepcionális újítás azonosítható. Jóval nagyobb teret enged arra, hogy a közérdekű keresetindításra elsősorban ne hatósági kezdeményezés nyomán kerüljön sor, hiszen a korábbiaknál szélesebben határozza meg a perindításra jogosultak körét: a törvényjavaslat elfogadása esetén a nonprofit szervezetek túlnyomó többsége kérelmezheti majd, hogy a képviseleti keresetindításra feljogosított és nyilvántartott szervezetként jegyezzék. Mivel a feljogosított szervezetek személyi körének kiterjesztése lehetőséget adhat a visszaélésekre, a törvényjavaslat ezek elkerülése érdekében kiemelten kezeli a finanszírozási és versenytársi viszonyt.

Újdonságként értelmezhető az is, hogy európai uniós gyökerű normáról lévén szó, a feljogosított szervezet nem csupán Magyarországon, hanem bármely uniós tagállamban rendelkezni fog közérdekű keresetindítási jogosultsággal. Ez megfordítva is igaz: bármely tagállamban, a nemzeti jog szerint jogszerűen feljogosított szervezet indíthat képviseleti keresetet a magyar bíróság előtt. Fontos ugyanakkor, hogy a feljogosított szervezet képviseleti joga a feljogosító tagállambeli fogyasztókra korlátozódik. Mindezek nyomán a részletszabály korábban nem látott lehetőségeket teremt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szembeni küzdelemben.

Előzetes értékelés

A törvényjavaslat annak az uniós felismerésnek a nyomdokain halad, miszerint a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok kikényszerítése csupán a közjogi és a magánjogi jogérvényesítés együttes eszköztárával lehet kellően hatékony. A fogyasztóvédelmi szabálysértések károsultjai jellemzően a gyengébb fél pozíciójában vannak, így perjogi eszközökkel való támogatásuk mellett közérdek szól.

„A tengerentúlon és az uniós tagállamok között is egyre népesebb azoknak az országoknak a tábora, amelyekben a fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogszabálysértésekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítési törekvések egyre nagyobb sikereket érnek el. Ezen nemzetközi tendenciákkal összhangban Magyarországon is egyre inkább megfigyelhető, hogy a fogyasztói jogok kiszélesítésére jogalkotói törekvések irányulnak” – hangsúlyozta a törvényjavaslat kapcsán Molnár Levente.

Forrás: A DLA Piper Hungary részletes elemzése és álláspontja a téma kapcsán a társaság jogi blogján, az Advocatuson olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.