Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlamenti zárószavazás célegyeneséhez közeledik az az uniós jogalkotási gyökerű törvénymódosítási javaslatcsomag, amely nyomán újabb átfogó jogszabálymódosításra kerülhet sor a fogyasztóvédelmi jog területén. Az esetleges módosítás egyúttal új, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló eszközök alkalmazásának lehetőségét is megteremtheti, illetve a fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést tekintve is változásokat hozhat – többek között ezekre hívja fel a figyelmet Molnár Levente, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.

A törvényjavaslat indoklása szerint a jogszabálymódosítás elsődlegesen arra a társadalmi jelenségre kíván megoldást találni, hogy a digitalizáció terjedésével, illetve az online kereskedelem bővülésével a fogyasztók egyre szélesebb köre szenvedhet károkat a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának következtében. A törvényjavaslat az ilyen típusú fogyasztói jogsérelmek orvoslására kínál jogi eszközt, elsősorban a képviseleti kereset intézményének bevezetésével.

A képviseleti kereset – a magyar jogi környezetben – a közérdekű keresetek speciális formája. Lényege, hogy kijelölt hatóságok, illetve feljogosított szervezetek jogosultságot kapnak arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértések esetén indítsanak pert a jogsértő vállalkozással szemben, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

Régi szabályok új köntösben?

A fogyasztóvédelmi- és a versenytörvény jelenleg is tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyek a hatóságok keresetindítási jogkörét alapozzák meg az olyan polgári jogi jogérvényesítések esetén, amelyek a fogyasztók széles körét érintik. A képviseleti kereset további releváns előzményének tekinthető, hogy korábban már születtek olyan bírósági ítéletek, amelyek a sikeres hatósági fellépés következtében nyitottak utat az egyéni fogyasztói kártérítési igények előtt.

A jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértésekkel érintett fogyasztók javára meghatározott összegben követeljenek kártérítést. Ebben a tekintetben ugyanakkor az új szabályozás sem hoz változást: továbbra sem érhető el a fogyasztók közvetlen, egyéni kompenzációja önmagában ezzel a jogi eszközzel. A fogyasztók általi egyedi perindítás továbbra sem kerülhető meg, illetve nem helyettesíthető.

Szélesedő jogalapok, bővülő alkalmazhatóság

A képviseleti kereset jogintézménye esetén ugyanakkor számos koncepcionális újítás azonosítható. Jóval nagyobb teret enged arra, hogy a közérdekű keresetindításra elsősorban ne hatósági kezdeményezés nyomán kerüljön sor, hiszen a korábbiaknál szélesebben határozza meg a perindításra jogosultak körét: a törvényjavaslat elfogadása esetén a nonprofit szervezetek túlnyomó többsége kérelmezheti majd, hogy a képviseleti keresetindításra feljogosított és nyilvántartott szervezetként jegyezzék. Mivel a feljogosított szervezetek személyi körének kiterjesztése lehetőséget adhat a visszaélésekre, a törvényjavaslat ezek elkerülése érdekében kiemelten kezeli a finanszírozási és versenytársi viszonyt.

Újdonságként értelmezhető az is, hogy európai uniós gyökerű normáról lévén szó, a feljogosított szervezet nem csupán Magyarországon, hanem bármely uniós tagállamban rendelkezni fog közérdekű keresetindítási jogosultsággal. Ez megfordítva is igaz: bármely tagállamban, a nemzeti jog szerint jogszerűen feljogosított szervezet indíthat képviseleti keresetet a magyar bíróság előtt. Fontos ugyanakkor, hogy a feljogosított szervezet képviseleti joga a feljogosító tagállambeli fogyasztókra korlátozódik. Mindezek nyomán a részletszabály korábban nem látott lehetőségeket teremt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szembeni küzdelemben.

Előzetes értékelés

A törvényjavaslat annak az uniós felismerésnek a nyomdokain halad, miszerint a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok kikényszerítése csupán a közjogi és a magánjogi jogérvényesítés együttes eszköztárával lehet kellően hatékony. A fogyasztóvédelmi szabálysértések károsultjai jellemzően a gyengébb fél pozíciójában vannak, így perjogi eszközökkel való támogatásuk mellett közérdek szól.

„A tengerentúlon és az uniós tagállamok között is egyre népesebb azoknak az országoknak a tábora, amelyekben a fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogszabálysértésekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítési törekvések egyre nagyobb sikereket érnek el. Ezen nemzetközi tendenciákkal összhangban Magyarországon is egyre inkább megfigyelhető, hogy a fogyasztói jogok kiszélesítésére jogalkotói törekvések irányulnak” – hangsúlyozta a törvényjavaslat kapcsán Molnár Levente.

Forrás: A DLA Piper Hungary részletes elemzése és álláspontja a téma kapcsán a társaság jogi blogján, az Advocatuson olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Az új és a régi: NIS2 és GDPR a vállalati információbiztonságban

Ha mondani kellene egy jogszabályt, amelyet kifejezetten az információk védelmére alkottak meg az Európai Unióban, szinte kivétel nélkül mindenkinek a GDPR jutna először eszébe. Nem csoda, hiszen az Általános Adatvédelmi Rendelettel (a GDPR-ral) 2018. május 25-óta minden olyan cégnek meg kellett ismerkednie, ahol személyes adatokat kezelnek, például alkalmazottakról vagy magánszemély ügyfelekről vezetnek nyilvántartást. A Grant Thornton elemzése a témában.

2024. február 20.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság – már hatályos az új ESG törvény (1. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.