Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést szabott ki jogerősen a Debreceni Ítélőtábla arra a férfira, aki 2010-ben társával meggyilkolt két férfit, majd holttestüket kemencében elégette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön – közölte a táblabíróság szóvivője.
Fórizs Ildikó ismertetése szerint az első- és a másodrendű vádlottat emberölésben, szemérem elleni erőszakban és más bűncselekményekben találták bűnösnek. A másodrendű vádlott 20 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztést kapott.
A Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ez év januári ítéletét a cselekmény néhány minősítésében változtatta meg, illetve abban, hogy a másodrendű vádlottat feltételesen szabadlábra lehet helyezni büntetése kétharmadának letöltése után.
A táblabíróság a cselekmény brutalitására tekintettel zárt ülésen tárgyalta az ügyet.
A két férfi 2008-tól kezdve lakott együtt, egymással és más férfiakkal is rendszeresen létesítettek szexuális kapcsolatot.
Az elsőrendű vádlott később kifogásolta, hogy az egyik későbbi sértett férfi a másodrendű vádlottat „belevitte az éjszakai életbe”. Emiatt többször volt köztük szóváltás és verekedés is, majd a vádlottak megegyeztek abban, hogy közösen megölik, kemencében elégetik a férfit, és a hamvait a Körösbe szórják.
2010 májusában az egyik családtag esküvőjére készülve a sértettet kávéval kínálták, a cukorba nyugtatót kevertek, és elkísérték a férfit a másodrendű vádlott házához. Pálinkával is itatták, hogy védekezésre képtelenné váljon, a fejére zacskót húztak és megfojtották, majd a terv szerint elégették a testét, és maradványait a folyóba dobták.
2010 októberében a másodrendű vádlott a szarvasi autóbusz-pályaudvaron meghívta magukhoz az akkor 17 éves későbbi sértettet, aki az iskolából ment volna haza Kunszentmártonba. A lakásban a két férfi a fiatalt földre teperte, a kezét összekötötték, egy ágybetétre fektették, majd három-négy napon át az elsőrendű vádlott többször megerőszakolta.
Amikor „ráunt”, egy késsel megölte, mivel azonban a sértett holtteste nem fért be a kemencébe, feldarabolták, és úgy égették el.
2010 decemberében a másodrendű vádlott egy fiatalkorú lányt is elcsalt magához. Őt is kikötözték, mint előző áldozatukat, és mind a két vádlott több napon át megerőszakolta. A másodrendű vádlott árammal is kínozta a sértettet. A lánynak sikerült megszöknie.
A táblabíróság Balla Lajos vezette büntetőtanácsa szerint az elsőfokú bíróság magas színvonalú, részletes bizonyítást folytatott le és megalapozott tényállást állapított meg. Helyesen állapították meg azt, hogy az elsőrendű vádlott esetében a három csapás elve alapján más büntetést nem is lehet alkalmazni, mint az életfogytiglani szabadságvesztést.
A bíróság álláspontja szerint a vádlottak a társadalomra annyira veszélyesek, olyan elvetemültség és gátlástalanság jellemzi őket, amely indokolja a jelenlegi magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetésének alkalmazását.
(Forrás: MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!