Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Legalább 160 ezer hazai vállalkozás számíthat arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresi őket a kamarai regisztrációs díj befizetésének elmulasztása miatt. Az érintett vállalkozásoknak minimum 10 ezer forintjába kerülhet az eljárás, a kamarák pedig legkevesebb 800 millió forint elmaradt bevételhez juthatnak, de az összeg jóval nagyobb is lehet.
2012-ben a törvény által kötelezett 708 ezer vállalkozásból 545 ezer, idén az érintett 571 ezer vállalkozás közül 385 ezer fizette be a kötelező kamarai regisztrációs díjat – tájékoztatta az Adó Online-t a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ahogy az adatokból kiderül, tavaly a vállalkozások 23, idén 32 százaléka nem tartotta fontosnak, hogy eleget tegyen a törvényben előírt kötelezettségének. Hogy miért csappant meg az érintett vállalkozások száma 708 ezerről 571 ezerre, azt Ay János, az MKIK igazgatója azzal magyarázta: tavaly ősszel úgy módosították az agrárkamarai törvényt, hogy a korábbiakhoz képest tevékenysége alapján jelentős számú vállalkozás került át az agrárkamarához. A regisztrációra kötelezettek száma azért is csökkent, mert részben a válság, részben a törlések miatt csökkent a vállalkozások száma – tette hozzá.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a területi kamarák behajtási megkeresései alapján folytatja le a végrehajtási eljárást a bejelentett adózókkal szemben – tudta meg az Adó Online. A területi kamarák, mint a kamarai hozzájárulás jogosultjai döntenek arról, hogy mely adózóknál és mikor kezdeményeznek a NAV-nál behajtási eljárást. A területi kamarák behajtási eljárás megindítására irányuló megkeresése végrehajtható okiratnak minősül – hangsúlyozták az adóhatóságnál. A tájékoztatás szerint a NAV nem rendelkezik olyan adattal, hogy hány adózónak kellene a kamarai hozzájárulást befizetnie, illetve mennyien nem teljesítették e fizetési kötelezettségüket.
Valamennyi eszközt bevetnek
A hatóság az adózás rendjéről szóló törvény köztartozásokra vonatkozó behajtási szabályok alapján szedi be a kamarai regisztrációs díjat – közölték lapunkkal. A NAV valamennyi jogszabály által biztosított eszközt igénybe vesz a követelés behajtása érdekében, például a végrehajtási átvezetést, hatósági átutalási megbízást (inkasszót), jövedelem letiltást, ingó és kivételes esetben ingatlan végrehajtást.
2013. december 5: Adónap |
---|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A NAV tájékoztatásából az is kiderül, hogy az évi 5 ezer forintos befizetési kötelezettség elmulasztása akár jóval drágább mulatság is lehet a vállalkozások számára, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem bírságol a hatóság. Ugyanis a behajtási eljárás lefolytatásáért az eljárás megindításakor 5 ezer forint összegű végrehajtási költségátalányt számítanak fel, ezen túlmenően pedig nyilvántartáson alapuló foglalás esetén foglalásonként, helyszíni eljárás esetén pedig helyszínenként további 5 ezer forint végrehajtási költséget. Illetve ha az eljárás során valamilyen készkiadás jellegű költség merül fel, úgy végrehajtási költségként azt is az adós köteles megfizetni. Ezért a hatóság azt javasolja, hogy a többletkötelezettségek elkerülése érdekében célszerű, ha a kamarai hozzájárulás fizetésére kötelezettek még a behajtási eljárás kezdeményezését megelőzően önként teljesítik fizetési kötelezettségüket a területi kamaráknál.
Az Adó Online kérdésére az adóhatóságnál azt is közölték, hogy a behajtási eljárás befejezésére konkrét határidő ugyan nincs meghatározva, azonban a behajtási eszközök megválasztásakor is lényeges szempont a tartozás mielőbbi beszedése és az eljárás lezárása. Ezzel együtt számos körülmény befolyásolja az eljárás időtartamát (pl. az adós vagyoni helyzete, a vagyon jellege, fizetési hajlandóság, az ügyben érkező beadványok stb.), így az eljárás befejezésére irányadó egységes határidő nem határozható meg – hangsúlyozták.
Azért kaszáltak a kamarák
Bár a vállalkozások negyede-harmada adós maradt a regisztrációs díj befizetésével, mégis jelentős summát kasszíroztak a kamarák. A múlt évben 2726 millió, idén 1928 millió forint folyt be ezen a jogcímen – tájékoztatták lapunkat. Arra ugyanakkor nem kaptunk választ, hogy mennyi ment el a szervezetek fenntartására, s mennyi az egyéb feladatokra, legalább is összesített adat nincs.
Ahogy Ay Jánostól megtudtuk, a kamarák a befolyt díjakért cserében a törvényben nevesített három ingyenes szolgáltatást: általános gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben tanácsadást; pályázati tanácsadást; üzleti partner közvetítést nyújtanak. De emellett más ingyenes és kedvezményes szolgáltatások is igénybe vehetők, így például iparjogvédelmi, munkaügyi, munkavédelmi tanácsadás; fogyasztóvédelmi tájékoztatás; szakmai klubok, tagozatok munkájában ingyenes részvétel; az Európai Vállalkozásfejlesztési Hálózat szolgáltatásai; elektronikus újságok, hírlevelek; közbeszerzési tanácsadás; kamarai energetikai beszerzési közösség; szakképzési tanácsadás; innovációs tanácsadás – sorolta. Arról ugyanakkor nincsenek összesítéseik, hogy a kamarai tagok milyen mértékben éltek/élnek a felkínált lehetőségekkel.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!