Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Külföldi útra hivatkozva nem jelent meg és nem tett tanúvallomást Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere a Budaházy-ügy csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
A bíró tájékoztatása szerint a tanúként beidézett Kóka János azt kérte, hogy hadd tehessen vallomást írásban.
A vád szerint 2007 decemberében a Budaházy György által létrehozott és vezetett Magyarok Nyilai elnevezésű szervezet tagjai Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő házára. Senki nem sérült meg.
Csütörtökön a törvényszék tanúként meghallgatta azt a biztonsági őrt, aki a támadás éjjelén teljesített szolgálatot Kóka János félkész házánál. A tanú elmondta, hogy éjfél körül lángokra lett figyelmes az épület egyik teraszán, a kis tüzet egy palack vízzel eloltotta, majd értesítette a biztonsági cég diszpécserét. A rendőrség éjszaka nem ment ki a tetthelyre.
A tanú szerint talán néhány deciliternyi petróleum éghetett. Azt mondta, nem látott senkit, nyomokat sem tapasztalt.
Kérdésre a tanú közölte, hogy nem terrortámadásként élte meg a helyzetet, egy biztonsági őr számára ez rutinfeladat volt.
A Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények vádjával folyó megismételt elsőfokú büntetőper további tanúk meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyészség szerint a vádlottak 2007 és 2009 között az akkori kormánypárt több vezető politikusának ingatlanjai elleni támadásokkal próbálták befolyásolni a kormánykoalíció politikáját.
A 2016-ban nem jogerősen terrorcselekmény miatt kiszabott, tíz év körüli fegyházbüntetéseket tartalmazó korábbi elsőfokú ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2018-ban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, ezért kell megismételni a több mint egy évtizede történtek ügyében a bizonyítást.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
