Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához tartozó polgári peres ügyeknek már több mint a fele a devizahitelekkel kapcsolatos, és további emelkedés várható, ezért az OBH nemrég kezdeményezte, hogy a felperesek, azaz a fogyasztók lakóhelye szerint illetékes bíróságok járjanak el ezekben a peres ügyekben. Ezen kívül javaslatot tett arra is, hogy kötelező legyen a per megindulását követő egyeztetés, amely szintén könnyítene a bíróságok terhein, mivel így rövidebb idő alatt születhetne ítélet.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde felhívására ősszel statisztikai adatgyűjtés indult, amely szerint 2013. november 1-jén a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon 1521 devizahitellel kapcsolatos perrel foglalkozott, ez az összes ügyük 56 százaléka. A Polgári Kollégium esetében kicsit jobb a helyzet, ott az ügyek 8 százaléka, 324 darab kötődik a devizahitelekhez. Ez azt jelenti, hogy Budapesten az összes törvényszéki első fokú polgári peres ügy mintegy negyede, 27 százaléka indult ezen a területen – tájékoztatta az Ügyvédvilág.hu-t Benkő Imola, az OBH jogszabály-véleményezési osztályának vezetője. A vidéki bíróságok adatainak összesítése még nem történt meg, annyi azonban bizonyos, hogy a fővároson kívül sokkal kevesebb devizahiteles per zajlik, hiszen a jelenlegi szabályozás értelmében az alperes székhelye szerinti bíróság az illetékes, a bankok többségének pedig Budapesten van a székhelyük.
A bíróságok leterheltségét csak fokozza, hogy a devizahiteles perek hosszadalmasak lehetnek, bár az időtartam nagyban függ a keresettől, illetve attól, hogy csak az érvénytelenség megállapítását kérik, vagy jogkövetkezmény levonását is. Gyakori ügyvédi taktika, hogy a per elindításakor a felperes mindegyik lehetséges érvénytelenségi okot megjelöli, így a bíróságnak mindegyiket meg kell vizsgálnia. A per elhúzódását eredményezheti az is, hogy a hiányos adatszolgáltatás miatt kevés keresetlevél alkalmas az azonnali tárgyalásra, például azért, mert ugyan a felperes jogkövetkezmény levonását is kéri, de nem adja meg az ehhez szükséges adatokat. Például ahhoz, hogy a bíróság a felperes számára kedvező ítélet esetén kimondhassa, hogy a feleknek az érvénytelenség jogkövetkezményeként egymással miként kell elszámolniuk, a felperesnek elő kellene terjesztenie, hány éven át pontosan mekkora összegeket fizetett be törlesztésként, illetve, hogy szerinte mennyi lett volna a megfelelő árfolyam és/vagy kamat, tehát mekkora összeggel károsította meg őt a bank. Az ilyen és hasonló hiányosságok miatt az OBH azt is kezdeményezte, hogy a devizahiteles perek megindulása után a felek számára kötelező legyen az egyeztetés – így ha peren kívüli egyezségre nem is jutnak, de legalább a szükséges adatokat biztosan előkészítik, így hamarabb véget érhet a per.
Azt azonban egyelőre nem tudni, sikerül-e enyhíteni a Fővárosi Törvényszék terhein. Az illetékesség megváltoztatásáról is szóló T/12824. számú törvényjavaslatról a jelenlegi tervek szerint december közepén szavaz a parlament, és ha jelenlegi formájában fogadják el, akkor a 2014. január 1. után indult devizahiteles perek kerülhetnek át a vidéki bíróságokra. Vagyis a már megkezdődött perek továbbra is a fővárosban maradnának, de tekintettel arra, hogy a devizahitelek miatt indított perek számának további jelentős növekedése várható, ez is nagyban hozzájárulna a terhek egyenlőbb elosztásához. Egyelőre nem ismert, hogy az illetékes tárca támogatja-e az OBH kötelező egyeztetésre vonatkozó javaslatát, így nem tudható, ezen a módon segítik-e az ügyek felgyorsítását.
| Számszerűsítés nélkül – Egy győzelem „itt”, egy „ott” |
|---|
| A devizahiteles perek nagy része a hitelszerződés feltételeinek tisztességtelenségére épül. Szinte mindegyikben azt kérik a bíróságtól, mondja ki a szerződés részleges érvénytelenségét az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve a kamatszámítás vagy az árfolyamrés számításának módja miatt. A teljes szerződés érvénytelenítését kevés esetben kérik. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumában máig körülbelül 60 devizahiteles perben született ítélet. Nincs összesítés arról, százalékban ítéltek a bíróságok a felperesek javára, ilyen összesítés készítése dr. Benkő Imola szerint több okból sem lehetséges. Egyrészt a befejezett ügyek száma kevés, a minta nem lenne reprezentatív, másrészt ahány per, annyiféle tényállás és szerződési feltétel: sokban különböznek egymástól az egyes bankok általános szerződési, illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó feltételei (ez lehet az egyik magyarázat az elsőre egymásnak ellentmondó ítéletekre is). Ami viszont ennél is döntőbb érv a statisztikák ellen, hogy általában egy peren belül több kereseti kérelmet is elbírálnak, és gyakran az egyikben a felperes, a másikban viszont az alperes javára dönt a bíróság. Így nem lehet kijelenteni, hogy bármelyik fél megnyerte volna a pert. |
