Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosulhat a cégek beszámolóinak letétbe helyezése, az erről szóló jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg.
A tervezet szerint amennyiben egy társaság beszámolójában szereplő cégadatok nem egyeznek meg a cégbírósági adatokkal, a beszámoló nem tehető közzé, ellenben ha a társaság a hibás beszámolóját utóbb – kijavításra – visszavonja, akkor a rossz és a jó beszámoló is megtekinthető lesz a céginformációban.
A 2008-as üzleti évtől a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások már csak elektronikusan adhatják le az éves mérlegbeszámolóikat.
Ez azzal jár, hogy május 15. és 31. között mintegy 450 ezer beszámoló érkezik be az elektronikus beszámoló rendszerbe.
A rendszer 2012. szeptember 1-je óta összeveti a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap cégadatait a cégbírósági cégjegyzékben szereplő adatokkal.
Amennyiben az adatok nem egyeznek – például más cégnév szerepel a két adatsorban -, akkor a beszámoló nem kerül fel a rendszerbe.
Egyúttal a céginformációs szolgálat – elektronikusan – értesíti a beszámoló beküldőjét, valamint az adóhatóságot is. Ilyenkor a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni.
Előfordul az is, hogy a cégadatok egyeznek, a beszámoló felkerül az adatbázisba, de a társaság utóbb rájön arra, hogy hibás a beszámoló. Ilyenkor helyén marad a régi – hibás – beszámoló, de mellette megjelenik a kijavított is.
Azért, hogy az érdeklődők számára nyilvánvaló legyen az adott évre szóló két beszámoló oka, a hibásra felkerül „a cég kérésére visszavont” megkülönböztető jelzés.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
