Civil törvény: az Alapjogi Ügynökség is aggódik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos „komoly” aggályokat – mondta Michael O’Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában.


Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.

Kérdéses, hogy az új törvény összhangban van-e a nemzetközi emberi jogi normákkal és az uniós joggal, például a gyülekezési és az egyesülési szabadság vagy az EU négy alapszabadságának – a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának – biztosítása terén – közölte Michael O’Flaherty, aki szerint a szabályozás a közügyekben való részvétel jogát is korlátozza.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az igazgató hangsúlyozta, hogy bár a magyarországi fejlemények „a legfrissebbek és a legdrámaiabbak”, a civil szervezetek (NGO) finanszírozásával kapcsolatban más uniós tagállamokban is vannak problémák.

Hozzátette: a „külföldről finanszírozott” címkét megkapó NGO-k gyanússá válnak, ami növeli a kockázatát, hogy fizikai támadás érje ezen szervezetek dolgozóit.

Az új magyar törvény értelmében az NGO-k kötelesek lesznek bejelenteni a bíróságon és feltüntetni a kiadványaikon, ha a külföldről származó támogatásuk egy évben elérte a 7,2 millió forintot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.