Civiltörvény: vitázik az USA és a magyar kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ültek el még a nemrég elfogadott civiltörvény nemzetközi hullámai: az amerikai külügyminisztérium aggódik, a magyar kormány szerint a Soros-szervezetek hazug, dezinformációs kampánya még az amerikai külügyminisztériumot is megtévesztette.


Az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon – közölte a Kormányszóvivői Iroda kedden az MTI-vel.

A Kormányszóvivői Iroda arra reagált, hogy az amerikai külügyminisztérium aggodalmának adott hangot a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván: „a jogszabály méltánytalan terhet ró a civil szervezetekre, amelyek a korrupció ellen és a polgárjogok érvényre juttatásáért küzdenek”.

Aggodalmának adott hangot az amerikai külügyminisztérium a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván:””a külföldről támogatott szervezetek olyan színben való feltüntetésével, hogy a magyar társadalom érdekei ellen tevékenykednek, a jogszabály gyengítheti a magyarok azon képességét, hogy szerveződjenek és aggodalmaikat jogszerű és demokratikus módon fejezzék ki”.

A tárca szerint a jogszabály hatályba lépésével Magyarország újabb lépéssel távolodna el azon elkötelezettségétől, hogy tiszteletben tartja azokat az értékeket és elveket, amelyek a NATO és az EU középpontjában állnak.

A Kormányszóvivői Iroda válaszul azt írta: a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában. Úgy fogalmaztak: sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”. 

Úgy folytatták: ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a FARA-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de „jóval enyhébb” annál. Az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek – olvasható a közleményben. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Hangsúlyozták: az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot, illetve a civil szervezetek működését „semmilyen módon nem veszélyezteti”. Jelezték, a törvény egyetlen újdonságot tartalmaz, azt, hogy átláthatóvá kell tenni a szervezetek külföldi támogatását, ahogy az Egyesült Államokban is történik. 

Közölték: szeretnék, ha mindenkinek látható lenne, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek „külföldi pénzekből és idegen érdekeknek megfelelően” próbálják befolyásolni a magyar közéletet és a magyar bevándorláspolitikát. A törvény megalkotását „a magyar emberek elsöprő támogatása kíséri”, a nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta elfogadását – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 5.

Elfogadás küszöbén az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.