Csaknem tucatnyi bűncselekmény esetében megszűnt a kötelező halálos ítélet Malajziában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 1300 halálraítélt menekült meg a legsúlyosabb büntetés végrehajtása alól Malajziában, miután az ország törvényhozása hétfőn úgy döntött, megszünteti a 11 meghatározott bűncselekményre vonatkozóan a kötelező halálbüntetést.

A halálbüntetést életfogytig tartó szabadságvesztéssel váltják fel, ami 30-40 év közötti börtönt jelent. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége is kimaradt az új szövegből. Viszont a bírók egyes esetekben, „belátásuk szerint” a jövőben is megítélhetik a halált.

A legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik például a hazaárulás, a király hatalmának megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, a terrorizmus, a lőfegyverek birtoklása és a túszejtés. Mindazonáltal a Malajziában halálra ítéltek több mint 60 százalékát kábítószer-kereskedelemben találták bűnösnek.

Ramkarpal Singh törvényi és intézményi reformokért felelős miniszterhelyettes a törvény lényegében egyhangú megszavazása után megerősítette, hogy a szóban forgó 11 súlyos bűncselekmény esetében a legmegfelelőbb büntetés a meghatározott idejű börtön és a botozás kombinációja. A lépés a helyi igazságszolgáltatás reformjának része, ami azt jelenti, hogy megindul a gyarmati idők maradványainak felszámolása, miközben több szerephez jutnak a bírók, illetve a bíróságok.

A malajziai fejleményeket az áldozatokat képviselő néhány helyi civil szervezet kritikával fogadta, mert véleményük szerint az új helyzetben a gyilkosok idővel szabadlábra kerülnek. A térségben Malajzia mellett Szingapúrban, Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban és Mianmarban, valamint Laoszban és Bruneiben is van halálbüntetés, de évtizedek óta nem érkezett hír kivégzésről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.