Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csicskáztatás miatt öt év börtönre ítéltek egy ózdi „rabszolgatartót”. A férfit a sértett sanyargatásával elkövetett kényszermunka, maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés és könnyű testi sértés miatt ítélte el az Ózdi Járásbíróság – közölte a Miskolci Törvényszék hétfőn.
A sértett 2008-ban költözött az ózdi vádlotthoz és családjához. Megállapodtak, hogy elvégzi a ház körüli munkákat, gondozza az állatokat és fát vág, ezért cserébe lakhatást, napi háromszori étkezést és fizetséget kap.
Csaknem két éven keresztül a vádlott betartotta a megállapodást, de aztán egyre rosszabbul bánt a sértettel. Többször megütötte, elvette a szociális segélyét, majd a közmunkából származó jövedelmét, később pedig arra kényszerítette, hogy hagyja ott a munkahelyét. A bántalmazások rendszeressé váltak, ezért a sértett többször próbálta otthagyni a férfit, de mindig utánament, visszahozta és megverte. Az is előfordult, hogy ásóval sújtott a fejére, és a védekező sértett jobb keze eltört. Orvosi segítség hiányában a csontja deformálódva forrt össze.
Tavaly februárban a vádlott acélbetétes bakancsával – mert szerinte kevés fát hozott az erdőből – úgy megrúgta a férfi fejét, hogy kitört az egyik foga. A sértett ezután valóban ki tudott szabadulni a rabságból.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, súlyosítóként pedig azt, hogy a környéken egyre gyakrabban élnek vissza a kiszolgáltatottak helyzetével.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett ellene.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
