Csökkent az ügyhátralék az Egri Törvényszéken


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly 7,5 százalékkal nőtt az új ügyek száma, amely az országos átlag kétszerese, a tavaly befejezett ügyek száma 10 százalékkal haladta meg a 2020-as adatot, ezáltal csökkent az ügyhátralék – mondta el Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn a törvényszék összbírói értekezletén.

Az Egri Törvényszék kommünikéje szerint az OBH elnöke közölte: a törvényszéken 2021-ben – az országos átlaggal megegyező mértékben – 33 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek aránya.

Tavaly 158 millió forint értékben történtek korszerűsítések az Egri Törvényszék illetékességi területén, az összeget a munkakörülmények javítására, informatikai fejlesztésekre, épületberuházásokra fordítottak. A koronavírus-járvány fontosabbá vált a digitális megoldások alkalmazása, a távmeghallgatások, távtárgyalások nagyban segítették az ítélkező munka folyamatosságának fenntartását – mondta Senyei György.

A helybenhagyási arány nem változott

Az OBH közleménye szerint Sallai Tamás, a törvényszék elnöke beszámolt az ügyforgalmi adatokról, többi között arról, hogy Heves megyében a járásbíróságokra érkezett összes ügy száma az előző évhez képest nőtt, ezzel együtt a befejezett ügyeké szintén emelkedett.

A döntések megalapozottságával kapcsolatban elmondta, hogy másodfokon a helybenhagyási arány mindkét – civilisztikai és büntető – ügyszakban szinte megegyezik a korábbi évek adataival. A hosszú pertartamú ügyek számának csökkentéséért és az időszerűség javításáért a törvényszéken több igazgatási intézkedést tett a törvényszék.

EU Jog online

Sallai Tamás beszámolt arról, hogy az Egri Törvényszéken az engedélyezett bírói álláshelyek száma 71, ebből ténylegesen 66 bírói állás volt betöltve 2021. december 31-én. Az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 212, a tényleges igazságügyi alkalmazotti létszám 2021. december 31-én 209 volt.

Gyakorlattá vált a távmeghallgatás

A pandémia hatással volt a törvényszék életére is, a munkaértekezletek többségét és valamennyi vezetői értekezletet online tartották, a képzések a digitális térben történtek, bevett gyakorlattá vált büntetőügyekben a távmeghallgatás, a polgári ügyekben a kép és hang továbbításával történő tárgyalás – közölte.

A közleményben kitértek arra, hogy tavaly több beruházás és tárgyi eszközbeszerzés történt. Példaként említették az Egri Járásbíróságon a lift átépítését, bútorzat beszerzését, klímarendszer kiépítését a Hatvani Járásbíróságon, világításrekonstrukciót az Egri, a Hatvani és a Hevesi Járásbíróságon, kazánbeszerzést a Füzesabonyi és a Hatvani Járásbíróságon.

Emlékeztettek: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján a törvényszék elnöke évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét és a bírákat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.