Darák: a Kúria számára 2018 az új szabályok alkalmazásának éve volt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 6.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt – mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján.

Darák Péter a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján kiemelte: élő párbeszéd van a jogalkalmazás és a jogalkotás között, előbbi több esetben is kiváltotta a jogalkotási szándékot. Az ügyintézési statisztikáról szólva elmondta: minden jogterületen több ügyet fejeztek be ebben a félévben, mint amennyi érkezett hozzájuk; az ügyeket a Kúria általában egy éven belül lezárja.

A közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy óhatatlanul bizonytalansággal jár, ha valakinek a munkakörülményei megváltoznak. Világosan kell látni ugyanakkor, hogy a közigazgatási bíráskodás értékeinek megőrzése megkívánja, a jövőben is főként azok a professzionális szakemberek lássák el ezt a feladatot, akik ezt az elmúlt huszonöt évben kidolgozták – mondta. Hozzátette: az átalakításról napvilágot látott elképzelések ezt nem veszélyeztetik.

Darák Péter – aki maga is közigazgatási bíró – közölte: az önálló közigazgatási bírósági szervezet szakmailag indokolt lehet, de sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. A Kúria számára fontos szempont, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több évtizedes jogállamiság értékei megjelenjenek az új rendszerben. Jelezte: meggyőződése szerint a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható.

Kérdésre válaszolva elmondta: csak a kúriai elnöki tisztségének letöltése után kell nyilatkoznia, kéri-e áthelyezését a közigazgatási felsőbíróságra.

A Néprajzi Múzeum korábbi épületével kapcsolatban – amelybe a tervek szerint a Kúria költözik – elmondta: évek óta ott tartják a Kúria évnyitó teljes ülését, azaz szimbolikus értelemben magukénak érzik az épületet. Kiemelte: ez nem befolyásolta az épületben működő Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos döntést.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a “lúgos orvos” ügyéről szólva közölte, annak elbírálásakor több, a júliustól hatályba lépett új büntetőeljárási törvényből adódó kérdésről kellett dönteniük, erről az alsóbb bíróságok számára elvi állásfoglalást is közzétesznek. A migránsokba rúgó operatőr cselekménye azért nem volt garázdaság, mert adott körülmények között nem volt megbotránkoztató, csak a róla készült felvétel későbbi bemutatásakor – indokolta a kúriai döntést. A bíróság rendzavarásért ítélhette volna el a vádlottat, ha nem évült volna el a tette – fűzte hozzá.

Wellmann György, a polgári kollégium vezetője elmondta: az érkezett 1175 ügy harmadát teszik ki a devizaalapú kölcsön- és lízingügyek, és mint mondta, az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát ezekben az ügyekben.

Orosz Árpád, a polgári kollégium helyettes vezetője kiemelte a nyomtatványrendelet módosítását, amelynek nyomán egyszerűbbek, áttekinthetőbbek lettek a bírósághoz forduláshoz szükséges nyomtatványok. Az illetéktörvény módosítása értelmében pedig – tette hozzá – illetékmentessé vált az eljárás, ha a bíróság elutasította a keresetlevelet.

Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője kitért arra: megítélésük szerint a föld vételárának nem lehet az a célja, hogy az elővásárlási jogra jogosultat visszatartsa. A közigazgatási szakág érdekesebb ügyei közül kiemelte azt, amelyben úgy döntöttek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyílt pókerversenyen szerzett nyeremény nem adóköteles, mivel nem szerepel a törvény által tételesen felsorolt adóalapok között.

Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos munkát emelte ki, megjegyezve, hogy a Kúria szerint például meg kell téríteni a gyógyulás érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is, amelyeket a társadalombiztosítás nem fizet, akárcsak a hozzátartozók által elvégzett munkát is. Szólt arról is, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a kormány nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tették a rokkantsági ellátás összegének meghatározása során a tényleges állapotváltozás értékelését, és az ilyen szabályok megalkotására március 31-áig adott határidőt.

Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője a jogalkotás jogalkalmazásra tett reflexiójára példaként hozta, hogy már az Országgyűlés előtt van a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás. A javaslat szerint a büntetés-végrehajtási bírónak vizsgálnia kell majd az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát, a még végrehajtásra váró részt, az elítélt magatartását, a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét célzó magatartását és a törvénytisztelő életmódra való készséget is.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH
2019. december 6.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét
2019. december 6.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának