Darák: a Kúria számára 2018 az új szabályok alkalmazásának éve volt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 6.
Címkék: ,
Rovat:
A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt – mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján.

Darák Péter a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján kiemelte: élő párbeszéd van a jogalkalmazás és a jogalkotás között, előbbi több esetben is kiváltotta a jogalkotási szándékot. Az ügyintézési statisztikáról szólva elmondta: minden jogterületen több ügyet fejeztek be ebben a félévben, mint amennyi érkezett hozzájuk; az ügyeket a Kúria általában egy éven belül lezárja.

A közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy óhatatlanul bizonytalansággal jár, ha valakinek a munkakörülményei megváltoznak. Világosan kell látni ugyanakkor, hogy a közigazgatási bíráskodás értékeinek megőrzése megkívánja, a jövőben is főként azok a professzionális szakemberek lássák el ezt a feladatot, akik ezt az elmúlt huszonöt évben kidolgozták – mondta. Hozzátette: az átalakításról napvilágot látott elképzelések ezt nem veszélyeztetik.

Darák Péter – aki maga is közigazgatási bíró – közölte: az önálló közigazgatási bírósági szervezet szakmailag indokolt lehet, de sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. A Kúria számára fontos szempont, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több évtizedes jogállamiság értékei megjelenjenek az új rendszerben. Jelezte: meggyőződése szerint a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható.

Kérdésre válaszolva elmondta: csak a kúriai elnöki tisztségének letöltése után kell nyilatkoznia, kéri-e áthelyezését a közigazgatási felsőbíróságra.

A Néprajzi Múzeum korábbi épületével kapcsolatban – amelybe a tervek szerint a Kúria költözik – elmondta: évek óta ott tartják a Kúria évnyitó teljes ülését, azaz szimbolikus értelemben magukénak érzik az épületet. Kiemelte: ez nem befolyásolta az épületben működő Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos döntést.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a “lúgos orvos” ügyéről szólva közölte, annak elbírálásakor több, a júliustól hatályba lépett új büntetőeljárási törvényből adódó kérdésről kellett dönteniük, erről az alsóbb bíróságok számára elvi állásfoglalást is közzétesznek. A migránsokba rúgó operatőr cselekménye azért nem volt garázdaság, mert adott körülmények között nem volt megbotránkoztató, csak a róla készült felvétel későbbi bemutatásakor – indokolta a kúriai döntést. A bíróság rendzavarásért ítélhette volna el a vádlottat, ha nem évült volna el a tette – fűzte hozzá.

Wellmann György, a polgári kollégium vezetője elmondta: az érkezett 1175 ügy harmadát teszik ki a devizaalapú kölcsön- és lízingügyek, és mint mondta, az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát ezekben az ügyekben.

Orosz Árpád, a polgári kollégium helyettes vezetője kiemelte a nyomtatványrendelet módosítását, amelynek nyomán egyszerűbbek, áttekinthetőbbek lettek a bírósághoz forduláshoz szükséges nyomtatványok. Az illetéktörvény módosítása értelmében pedig – tette hozzá – illetékmentessé vált az eljárás, ha a bíróság elutasította a keresetlevelet.

Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője kitért arra: megítélésük szerint a föld vételárának nem lehet az a célja, hogy az elővásárlási jogra jogosultat visszatartsa. A közigazgatási szakág érdekesebb ügyei közül kiemelte azt, amelyben úgy döntöttek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyílt pókerversenyen szerzett nyeremény nem adóköteles, mivel nem szerepel a törvény által tételesen felsorolt adóalapok között.

Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos munkát emelte ki, megjegyezve, hogy a Kúria szerint például meg kell téríteni a gyógyulás érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is, amelyeket a társadalombiztosítás nem fizet, akárcsak a hozzátartozók által elvégzett munkát is. Szólt arról is, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a kormány nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tették a rokkantsági ellátás összegének meghatározása során a tényleges állapotváltozás értékelését, és az ilyen szabályok megalkotására március 31-áig adott határidőt.

Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője a jogalkotás jogalkalmazásra tett reflexiójára példaként hozta, hogy már az Országgyűlés előtt van a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás. A javaslat szerint a büntetés-végrehajtási bírónak vizsgálnia kell majd az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát, a még végrehajtásra váró részt, az elítélt magatartását, a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét célzó magatartását és a törvénytisztelő életmódra való készséget is.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Hat évet ért a rendszeres csúszópénz
2019. február 21.

Jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélt csütörtökön a Pécsi Törvényszék egy húsipari cégnél dolgozó férfit, aki öt év alatt több mint 13 millió forintot kért fuvarozóktól azért, hogy megbízáshoz juttassa őket.

Ítélet született Mengyi Roland ügyében
2019. február 21.

Három év börtönre ítélte Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Súlyos fegyházbüntetés az éhen halt kislány szüleinek
2019. február 20.

Jogerősen tizennyolc és tizenöt év fegyházra ítélték a 2016 májusában éhen halt másfél éves gyöngyösi kislány szüleit, miután a Debreceni Ítélőtábla szerdán helybenhagyta az első fokon eljáró Egri Törvényszék ítéletét.