Darák: a legnagyobb feladat idén az új kódexek alkalmazása lesz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év elején hatályba lépett polgári és közigazgatási, valamint a nyáron életbe lépő büntetőeljárási kódex alkalmazása lesz idén a legnagyobb feladat a bíróságok számára – mondta a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén hétfőn.


Darák Péter 2018 jelentős kihívásai között említette még az áprilisi országgyűlési választásokat. A várhatóan mintegy 200-300 jogorvoslat elbírálásában az ítélőtáblákról berendelt 15 bíró is segítséget nyújt majd. Az egyes bírói döntésekre érkező politikai célzatú, nyilvános reakciókat az eddigiekhez hasonló visszafogottsággal kezeli majd a Kúria – jegyezte meg. 

A Kúria tavalyi döntései közül a főbíró kiemelte többek között a tao – társasági adókedvezmény – nyilvánosságával kapcsolatos határozatokat, a jogos védelemmel összefüggő ügyekben – például egy motoros rabló halálával végződő esetben – született felmentő ítéleteket és az 1956 utáni perek közül 14 semmisségéről szóló kúriai határozatokat.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A Kúria tavalyi joggyakorlat-elemzéseinek eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák, köztük lesznek a választási és népszavazási ügyekkel, a fogva tartással és a jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Idén többek között a migrációval összefüggő közigazgatási bírói döntéseket, a büntetéskiszabás országos gyakorlatát, a földforgalmi ügyeket, valamint a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírósági tapasztalatokat vizsgálják a Kúria elemzőcsoportjai.

A devizahitelekkel kapcsolatban a fogyasztót terhelő költség, díj és jutalék kérdésében idén születhetnek döntések az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű uniós bíróságot a konkrét ügyekben eljáró magyar bírságok keresték meg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságával kapcsolatban Darák Péter a dán miniszterelnök előadására hivatkozva felvetette, hogy hiányos a nemzetközi bíróság döntéseinek helyi, nemzeti végrehajtása, a strasbourgi bíróság az ítélkezése alapjául szolgáló egyezmény értelmezésekor túlságosan kiterjesztően jár el, továbbá a rendkívül nagy ügyteher miatt előfordul, hogy négy-öt évig is eltart egy emberi jogi jogsértés orvoslása.

A Kúria teljes ülését a legfelsőbb bírói fórum eredeti, egyben leendő Kossuth téri épületében tartották, ahol még a költözésre készülő, látogatókat már nem fogadó Néprajzi Múzeum van.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.