Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új polgári perrendtartás szétválasztja egymástól a per felvételét és a bizonyítási szakaszt, ezzel világos rendet alkot és rövidíti a polgári peres eljárások idejét – mondta a Kúria elnöke pénteken Tatán, a Magyar Jogászegylet Komárom-Esztergom megyei szervezetének konferenciáján.
A január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartást ismertető rendezvényen Darák Péter hozzátette, ma az eljárások egy része azért húzódik el, mert „az ügyvédek csöpögtetik a bizonyítékokat, nem találják a megfelelő bizonyítási eszközt”, és emiatt folyamatosak a halasztások egy-egy perben.
A Kúria elnöke elmondta, az új törvény szerint nem elég egy ügyet elvállalni, a peres féllel együtt kell átgondolni a várható fejleményeket, és az ügyvédnek már a keresetlevélben meg kell jelölnie, milyen bizonyítást lát szükségesnek.
Darák Péter rámutatott, a bírónak a jelenleginél aktívabb alapállással, az érintettekkel közösen kell meghatároznia, hogy mi lesz a per tárgya. Egyszerűbb esetekben, ha egy tárgyaláson megtörténik a perfelvétel és a bizonyítást is sikerül egy ülésben lefolytatni, két tárgyalási napon belül lezárható egy ügy.
Az ítélkezés átláthatósága érdekében az új perrendtartás nem engedi, hogy a bíró jogi véleményét az ítélet kihirdetéséig magában tartsa, mert ezzel elvész az eljárás hatékonysága. Ha a bíró jogi álláspontja eltér a felek által kifejtettektől, akkor ezt velük időben közölni kell, hogy újragondolhassák álláspontjukat – mondta a kúriai elnök.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!