Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságot érvényre juttató ítélkezéshez megfelelő szervezeti kultúra kell – hangoztatta Darák Péter Kúria-elnök az általa vezetett szervezet 2015-ös tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló szerdai általános vitájában a parlamentben.
Darák Péter expozéjában a Kúria közelmúltban Nagy Imre és társai elítélése ügyében hozott végzését idézte fel, ami szerinte azt jelzi, az igazságszolgáltatásnak van egy olyan technikai oldala, amelynek szabályait látszólag betartva figyelmen kívül lehet hagyni az ítélkezés igazi tartalmát. Az igazi tartalma pedig a bűnösség és ártatlanság, jogos igény és jogtalanság kérdésének eldöntése – mutatott rá.
Felidézte, a Kúria 2016. október 23-án tette közzé azt a végzést, amely Nagy Imre és társai elítélésével foglalkozik. Közölte: az igazságszolgáltatás és a bíró hivatás elutasítja azt a folyamatot, amely az 1956-os vezetők kivégzéséhez vezetett, elítélésüket olyannak tekintik, amely „megtörténtének időpontjától meg sem történt, az ítélet judicium non existent, nem ítélet”.
A Kúria elnöke szerint ahhoz, hogy az igazságot érvényre jutó ítélkezés valósuljon meg szükséges egy szervezeti kultúra, amely nagyobb figyelmet szentel a tartalmi kérdéseknek, mint a jogászi hivatás technikai racionalitásának.
Darák Péter hozzátette: a megfelelő szervezeti kultúra kialakítása érdekében hozott létre testületeket, például az új polgári törvénykönyv folyamatos értelmezésére. Elmondta, a bíróságon belüli kommunikációt azzal szerette volna javítani, hogy a Debreceni Ítélőtáblával közösen végeztek joggyakorlat-elemzést szabálysértési ügyekben. Jelezte: az elsőfokú bíróságok kollégiumaival személyes kapcsolatot tartó bírókat is ennek a célnak az érdekében jelölt ki.
A bírósági vezető szólt a Kúria önkormányzati tanácsának 2015-ös tevékenységéről. Mint mondta, az ügyek a legtöbb esetben bírói kezdeményezésre érkeztek a Kúriához.
Az ügycsoportokról elmondta, a jogalkotói hatalom korlátait állapították meg, amikor az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot a település elhagyására kívánt rábírni. Hozzátette: törvénysértőnek ítélték azt, hogy a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősítette egy önkormányzat a választási plakát kihelyezését, vagy szankcióval fenyegette azt, aki közterületen közhasználatú létesítményt szennyez, mivel ezt a szabálysértési törvény szankcionálja.
Darák Péter kitért arra, hogy a települési adóval kapcsolatban is voltak határozataik, valamint foglalkoztak a polgármesteri vétó vagy a fővárosi parkolás kérdésével is.
A Kúria jogegységgel kapcsolatos tevékenységéből kiemelte a hatályon kívül helyező végzések kúriai kontrolljának megteremtését. Hozzátette: megállapították a tényleges életfogytiglan kiszabásának gyakorlati ismérveit is.
Kitért arra, hogy az Országgyűlés kedden fogadta el közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amely tartalmazza a kúriai normakontroll eljárási szabályait.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
