Darák: őszig helyreállhat a bizalom az OBT-ben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria elnöke szerint legkésőbb kora őszre helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban(OBT), a mostani helyzet a póttagok kora őszi megválasztásával rendeződhet.
Darák Péter szerdai budapesti, a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan „kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek”.
Jelezte, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet.
A Kúria elnöke szerint a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályi környezet ismeretének hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján – mondta.
Darák Péter cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen valójában előre látható ügyelosztási rend van.
Arra is kitért, hogy a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása.
A közigazgatási bírósági reformról szólva örömét fejezte ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy munkabizottságban, a Kúria delegáltjainak részvételével tekinti át azokat a kérdéseket, amelyek az új közigazgatási szervezeti funkció alapját kell, hogy képezzék. Hozzátette: ezt annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek, „melyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet”.
Arra a kérdésre (Bloomberg), veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, egyebek mellett azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban „ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg”. Hozzátette: az IM bevonja az érintetteket a kodifikációs elképzelések kialakításába, és a Kúriának is lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten képviselje magát ezeken a tárgyalásokon.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, az ügyelosztási rendet minden bíróság elnökének – a kollégiumok és a bírói tanács véleményének figyelembevételével – decemberben kell elfogadnia a következő évre, attól eltérni csak nagyon kivételesen és szigorú feltételek mellett lehet.
A bírák védelmében az újságíróktól azt kérte: a döntések okát ne keressék „a bíró személyében, vallásában, világnézetében”, mert „a bírónak nincsen pártállása, csak jogismerete, felkészültsége, lelkiismerete és felelőssége” a döntéséért.
[htmlbox jogtar_kepzes]
Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője arról beszélt, hogy a Kúria a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal közösen évek óta vizsgálja az 1956-os ítéleteket, és azt állapították meg, hogy azok „igazi értelemben (…) gyilkosságnak, politikai gyilkosságnak, leszámolásnak tekinthetők”, hiszen teljesen nélkülözték a korrekt bírósági eljárás és ítélet jellemzőit.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy vasárnap lép hatályba az új büntetőeljárási törvénykönyv, amelynek a létrehozatalában jelentős szerepet vállalt a Kúria.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta, az egyedi ügyek jelentős részét – felülvizsgálati eljárásban – továbbra is a devizahiteles ügyek teszik ki. Hozzátette: ezek a perek továbbra is a szerződés érvénytelenségére irányulnak, továbbá az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelését vitatják a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva.
Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője azt mondta, 170 választási ügy érkezett hozzájuk, ezeket háromnapos határidővel kellett elbírálniuk. Közölte, megállapították, hogy több ponton is szükséges a választási eljárási törvény módosítása, pontosítása. Hozzátette: részben csatlakoznak a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda szakmai álláspontjához is.
A választási ügyek szignálási rendjéről azt mondta, az húsz éve változatlan. Az ügyeket senki nem szignálja, azokat automatikusan, „emberi közreműködés nélkül” osztják el – mondta.
Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője arról számolt be, a Kúria megújult honlapját havonta 160-180 ezren látogatják, 160 ezerrel többen, mint a múlt év első félévében. Ismertetése szerint a legtöbben elvi bírósági határozatokat, döntéseket, jogegységi határozatokat, valamint a sajtó számára készített tartalmakat tekintették meg.
(MTI)
