Devizahitel: nem dönt az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy devizahitelezéssel kapcsolatos jogvita elutasítására tett javaslatot csütörtökön a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka, aminek következtében az ügyben hozandó döntés visszakerülne a Ráckevei Járásbíróságra, amely az uniós bírákhoz fordult.


A finn Niilo Jääskinen álláspontja az, hogy a magyar törvényszék által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz minden olyan lényeges információt, amelyből megismerhető lenne a bíróság és az észrevételek benyújtására jogosult személyek, például az uniós tagállamok és intézmények számára az ügy ténybeli és jogi háttere.

A ráckevei bíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektető-védelmi rendelkezései.

Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához

A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie.

Megrendelés >>

Ezek ugyanis arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak. Ha pedig a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell. A ráckevei bírák arra várnak válasz Luxembourgból, hogy semmisek-e azok a devizahitel-szerződések, amelyek esetében ez a tájékoztatás elmaradt.

A főtanácsnok indítványa nem kötelezi a bíróságot, csak független jogi állásfoglalásként szolgál. Jääskinen ugyanakkor kitér arra az esetre is, ha a bíróság, javaslatával ellentétben, nem utasítaná el az ügyet. Erre az esetre a finn főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy szerinte a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv nem vonatkozik a devizában nyilvántartott, de a fizetés napján érvényes árfolyamon számított nemzeti valutában kifizetett és törlesztendő kölcsönökre.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.