Devizahitelek: kezdődnek a bankok által indított perek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénteken tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma az első olyan devizahiteles pert, amelyet hitelintézet indított a Magyar Állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.


Pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított per kezdődik meg, hétfőn pedig a K&H Bank keresetének tárgyalása következik.

Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követheti, tekintve hogy a hét elejéig már több mint 30 bank és pénzintézet nyújtott be keresetlevelet az állam ellen a Fővárosi Törvényszékhez. A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései.

A július 26-án hatályba lépett törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám, ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be, a szakértők hozzávetőleg másfélszáz ilyen perre számítanak.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.

Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, amelynek a törvény szerint az esetleges fellebbezések nyomán szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti – erre a néhány hónapra felfüggesztett – egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással zárulhatnak.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.