Devizahitelek: pártatlanok a bíróságok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé – szögezte le Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kérdésre válaszolva a legfelsőbb bírói fórum szerdai félévzáró sajtótájékoztatóján Budapesten.

A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia – tette hozzá. A kollégiumvezető szerint devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.

Egyfelől a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Másrészt, ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése – figyelmeztetett a szakember.

Wellmann György elmondta: több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.

A félévzáró sajtótájékoztatón Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta: a legfelsőbb bírói fórumra érkező ügyek egyetlen területen emelkedtek drasztikusan, 2015 első félévéhez képest az idei első félévben csaknem háromszorosára – 165-ről 445-re – emelkedett a gazdasági ügyek száma, ami javarészt a devizahiteles perek hatása. Ezen kívül büntető ügyszakban érzékelhető lassú, de szakadatlan emelkedés.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Az első félévben kilencszázezer látogatója volt a Kúria honlapjának, mintegy kétszáz jelentős döntésről tettek közzé összefoglalókat, és csak ezekre mintegy százezren kattintottak.

A Baka András korábbi – mandátumának lejárta előtt eltávolított – főbíró strasbourgi bíróságon megnyert perével kapcsolatos kérdésre a Darák Péter annyit reagált: az eljárás két résztvevője Baka András és a magyar állam, tehát ebben az ügyben a Kúriának nincs teendője.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntető ügyszakos tanácselnök a sajtótájékoztatón a büntetőeljárási törvény kodifikációjáról elmondta: nagymértékben épít az ítélkezési gyakorlatra, a bírói tapasztalatra, és az elképzelések szerint 2018-ban lép hatályba. Lényeges, az ügyek gyorsabb elbírálását eredményező változás lehet, hogy a tárgyalásokon a vádlott részvétele jogosultság, de nem kötelezettség lesz. Várhatóan megszűnnek a kiemelt ügyek, és a laikus bírák, ülnökök mára már kissé meghaladott rendszere is lényegesen szűkebb körre szorulhat vissza. Az új büntetőeljárási törvény jelenlegi tervezete szerint már csupán a fiatalkorúak és a katonák ügyeiben lennének ülnökök a hivatásos bíró mellett a bírói tanácsban.

Gyorsíthatja a pereket az is, hogy egyszerűsödhetnek a bizonyítás szabályai, például nem kell majd bizonyítani olyan tényeket, amelyeket a vádlott, a védő és a vádló sem vitat – tette hozzá Kónya István.

Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője hozzáfűzte, az új büntetőeljárási törvény értelmében várhatóan lehet majd fellebbezni a hatályon kívül helyező döntések ellen, ami szintén az eljárások gyorsítását szolgálhatja.

A kollégiumvezető elmondta azt is, hogy az Európai Unió Bíróságának egy júniusi döntése értelmében a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok, valamint a külföldi ítéletek érvényének elismerése nem felel meg az uniós gyakorlatnak, így most mindkét jogintézmény működése bizonytalan. Erre a helyzetre a magyar hatóságoknak rövid időn belül reagálniuk kell – fűzte hozzá.

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak. A szabályozást időközben módosították, így a probléma feltehetően kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.

A közigazgatási-munkaügyi kollégium az első félévben foglalkozott még egyebek mellett a kormánytisztviselői döntőbizottság gyakorlatával kapcsolatban a Kúria elé került ügyek általános tapasztalataival is, például a vezetői bizalomvesztés fogalmának értelmezésével. Egyre több földügy jelenik meg a Kúrián, egyik fontos kérdésük, hogy a helyi földbizottságok milyen pozícióban vesznek részt az eljárásokban – ismertette Kalas Tibor.

(MTI)

---