Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Devizahiteles perek: a jó nyelvtan kevés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem elegendő azt vizsgálni, a szerződési feltételek nyelvtanilag érthetőek-e a fogyasztó számára – indokolta a bíró DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.-t elmarasztaló ítéletét.
Helyben hagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. devizahiteles perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, amely szerint tisztességtelenek a bank általános szerződési feltételei (ászf).
A szerdán Budapesten kihirdetett határozatban a bíróság egyben kötelezte a felperes pénzintézetet 380 ezer forint plusz áfa másodfokú perköltség megfizetésére az alperes magyar állam részére. A bíró az indoklásban hivatkozott az Európai Bíróság ítéletére, amely szerint az átláthatóság elvét kiterjesztetten kell értelmezni, mivel a fogyasztó hátrányban van az információszintet illetően a pénzintézettel szemben.
Ezért a világosság, érthetőség kritériumainak vizsgálatakor nem csak azt kell figyelni, hogy azok nyelvtanilag érthetőek-e a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződés átláthatóvá teszi-e az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusának működését, a fogyasztó egyértelmű, érhető szempontok alapján tudja-e mérlegelni a gazdasági következményeket – emelte ki a bíró.
|
Richard Susskind: Az ügyvédség vége? |
|---|
|
A kötet most jelentős, 84%-os kedvezménnyel vásárolható meg mindössze nettó 1000 Ft-ért. |
A bíró rámutatott: a vizsgálat tárgyát képviselő szerződési feltételek elolvasásakor a fogyasztó nyilvánvalóan nem volt abban a helyzetben, hogy ellenőrizni tudja, indokolt volt-e az egyoldalú szerződésmódosítás, a mechanizmus konkrét működését nem tette átláthatóvá a fogyasztó számára.
A felperes fellebbezésében kiemelten hivatkozott magatartási kódexszel kapcsolatban. Az indoklás szerint azonban a kódex nem jogszabály, hanem olyan hasznos megállapodás, ami az adott kereskedelmi ágazat magatartási szabályait határozza meg. Jogvitában viszont a bíróságra kötelező rendelkezésként nem vonatkozik – jegyezte meg a bíró. Az, hogy az ÁSZF-ben foglalt oklista megfelel a kódexben foglaltaknak, nem zárja ki a feltételek tisztességtelenségének bíróság általi vizsgálatát – közölte.
(MTI)