Devizahiteles ügyben döntött az EUB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Devia alapú hitelnél elegendő információt kell adnia a banknak a megalapozott ügyféldöntéshez – döntött az EUB.

 


A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson – közölte az Európai Unió Bírósága szerdán.

[htmlbox jogtar_kepzes]

2007 és 2008 között Ruxandra Paula Andriciuc és további személyek – akik ebben az időszakban román lejben (RON) kapták meg a jövedelmüket – svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a Banca Românească román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából – olvasható az ítéletben.

A felek között létrejött kölcsönszerződések értelmében a hitelfelvevőknek svájci frankban kellett fizetniük a havi törlesztőrészleteket, továbbá vállalták, hogy őket terhelje a RON CHF-hez viszonyított árfolyamának esetleges ingadozásában rejlő kockázat.

Ezt követően a szóban forgó árfolyam a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott. Az utóbbiak a román bíróságokhoz fordultak annak megállapítása érdekében, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hitel összegét CHF-ben kell visszafizetni, anélkül hogy figyelembe vennék a hitelfelvevőket az árfolyamkockázat miatt esetlegesen érő veszteséget, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, amely egy uniós irányelv előírásai értelmében nem kötelező rájuk nézve. A hitelfelvevők különösen arra hivatkoznak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást nyújtott a termékéről azáltal, hogy kizárólag e terméknek a hitelfelvevők számára jelentett előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. A hitelfelvevők szerint a vitatott feltételt a bank e gyakorlata fényében tisztességtelennek kell tekinteni.

Ebben az összefüggésben a Curtea de Appel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság, Románia) arra vár választ a Bíróságtól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönökben rejlő árfolyamkockázatról.

A kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi, ezért annak tisztességtelen jellege az irányelvre tekintettel csak akkor vizsgálható, ha e feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. A hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettsége ugyanis a hitelszerződés lényeges jellemzőjének minősül, mivel e kötelezettség nem a fizetés módját érintő kiegészítő elemre, hanem az adós kötelezettségének természetére vonatkozik.

Számít a reklám is

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelmény azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal. Adott esetben a szerződésnek e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyra is ki kell térnie, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ezt a kérdést a román bíróságnak kell megvizsgálnia, tekintettel az összes releváns ténybeli elemre, amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklám és tájékoztatás is.

Konkrétabban, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy tájékoztatták-e a fogyasztót a kötelezettségvállalását esetlegesen befolyásoló valamennyi olyan tényezőről, amely révén felmérheti az általa felvett hitel teljes költségét.

Ebben az összefüggésben a Bíróság kifejti, hogy a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. Így e tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket a kölcsön pénzneme árfolyamának ingadozása és e pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.

Világos tájékoztatás kell a kockázatról

Ezért egyrészt a hitelfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy amennyiben a bank nem tett eleget e kötelezettségeknek, és következésképpen vizsgálható a vitatott feltétel tisztességtelen jellege, a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy egyrészt a bank tiszteletben tartotta-e a jóhiszeműség követelményét, és másrészt jelentős egyenlőtlenség áll-e fenn a szerződéses felek között. Ezen értékelést az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva, és különösen a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel kell lefolytatni. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy valamely szerződési feltétel a felek közötti olyan egyenlőtlenséget is magában foglalhat, amely csak a szerződés teljesítése során válik nyilvánvalóvá.

(MTI, curia.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.