Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán


Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. első hónapjaiban ismét megvizsgálta a lakosság körében legnagyobb számban igénybe vett és legdinamikusabban változó részpiac, az előfizetéses mobiltelefon-szolgáltatások kínálatát, tartalmát és tarifaváltozásait. Az elemzés a három legjelentősebb mobilszolgáltatóra terjedt ki: a Magyar Telekom Nyrt.-re, a Vodafone Magyarország Zrt.-re és a Yettel Magyarország Zrt.-re. A korábbi, hasonló elemzésekben még szereplő Digi Kft. 2024-ben azért került ki az elemzett szolgáltatók köréből, mert már csak a meglévő előfizetőinek nyújt mobiltelefon-szolgáltatást, új szerződéseket nem köt.

Újdonságot jelent 2023-hoz képest, hogy az inflációkövető díjkorrekció mértékét idén mindhárom nagy szolgáltató a KSH által számított fogyasztói árindexváltozás értékénél alacsonyabb mértékben határozta meg. A Vodafone 15,4 százalékkal, a Yettel 15,3 százalékkal, míg a Telekom 15 százalékkal emelte meg a havi előfizetési díjait 2024. március elejétől. A díjkorrekció mindhárom szolgáltató esetében minden, előfizetővel rendelkező díjcsomagot érintett. Az új díjcsomagkínálat kialakítása során azonban nem az általános, azonos mértékű tarifaemelést alkalmazták. Egyes – a korábbi kínálatban szereplőkhöz nagyon hasonló tartalmú – új díjcsomagok havidíjai lényegesen magasabb mértékben emelkedtek a januári tarifákhoz képest (akár 30-40 százalékkal is), míg másokat a díjkorrekció előtti vagy annál alig magasabb tarifákkal, de olykor lényegesen bővebb tartalommal vagy kedvezőbb percdíjakkal vezettek be.

Az új díjcsomagok mindhárom szolgáltató esetében nagymértékben hasonlítanak a korábbiakhoz, azonban jól látható változás az utóbbi évekhez képest, hogy a Vodafone és a Yettel jelenlegi kínálatában az eddigiektől eltérően kevesebb díjcsomagot és átláthatóbb szolgáltatáspalettát vezettek be. A Telekom megtartotta a nagy variációs lehetőséget biztosító hang- és adatcsomag kombináló rendszerét, azonban a hangcsomagoknál és az adatcsomagoknál itt is megfigyelhető az egyre átláthatóbb, egyszerűbben követhető választék. Különösen a Telekom és a Vodafone esetében szembetűnő a korlátlan hang-, illetve adatkeretek előtérbe kerülése a díjcsomag-kínálatban, de mindhárom vállalat esetében jól észrevehető tendencia, hogy egyre több szolgáltatást igyekeznek beépíteni a havidíj fejében nyújtott szolgáltatások körébe, hogy ezáltal minél alacsonyabb arányt képviseljenek az esetleges, forgalomfüggő tételek a bevételeik között.

Az utóbbi évek újdonsága emellett – amelyben eddig a Telekom járt az élen, majd idén a Yettel is követte ebben –, hogy a klasszikus mobiltelefon-szolgáltatások, a hang- és adatszolgáltatás mellett a havidíjba beépített választható lehetőségek között megjelentek a mozicsatorna-előfizetések (HBO MAX, Netflix) és a netbiztonságot kínáló szolgáltatások („Biztonság”, „Netpajzs”) is.

A már hosszabb ideje állandósulni látszó kártyás díjcsomagkínálat esetében is történtek kisebb változások, ezek azonban többnyire az EU-ban, roaming helyzetben is felhasználható adatkeretek növekedését jelentették (a Telekom és a Vodafone esetében), illetve a Yettel vezetett be február végén a kártyás kínálatának megújítására a korábbiak helyett egy új díjcsomagot, új opciókkal és kiegészítő szolgáltatásokkal.

Az alábbi linken Baboss Csaba, az NMHH Kutatási és Módszertani Főosztályának vezetője beszél. A videó szabadon beágyazható és megosztható: https://youtu.be/uDedFAOcg-o

Forrás: NMHH Kommunikációs Igazgatóság


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.