Diósdi maffiaper: a Kúria alig változtatott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria szerdán kisebb változtatásokkal helybenhagyta a gyilkosságok, olajlopás és más bűncselekmények vádjával indult diósdi maffiaperben korábban kiszabott jogerős ítéletet.


Az ügyben 41 ember ellen folyt eljárás. A bíróságok szerint a vádlottak számlájára írhatók a diósdi kettős gyilkosság és más súlyos erőszakos bűncselekmények, pénzszállító autók és pénzintézetek elleni támadások, továbbá a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító, tartálykocsikkal, és csővezetéken végrehajtott olajlopások.

Az 1998 és 2005 között bűnszervezetben elkövetett cselekményért a bíróságok korábban egy vádlottat életfogytiglanra, kettőt 20 év, kettőt pedig 18 év és fél év fegyházra ítéltek. A másodfokon jogerősen elítélt 33 ember közül tucatnyian fordultak a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel, de a legfelsőbb bírói fórum csupán két kisebb súlyú cselekmények miatt megvádolt ember esetében enyhítette némileg a minősítést és a kiszabott büntetést.

A Kúria a többi között elvetette azokat a védői felvetéseket, melyek szerint az eljárásból kizárt bíró vett volna részt az ügyben, illetve, hogy a vád nem volt törvényes.

A Kúria szerint alaptalanul vitatta a védelem, hogy a vádlottak közötti beszélgetésben elhangzott a „Pipást végleg el kell utaztatni” megfogalmazás az egyik sértett megölésére való felhívás lett volna. Mint a tanács vezetője megjegyezte: a későbbi események is a mondatnak azt az értelmét támasztották alá, hogy az érintett meg fog halni, nem azt, hogy el fog utazni.

A Kúria azt az érvelést sem fogadta el, amely arra hivatkozva, hogy egyes vádlottak társukat megverették, azt bizonygatta, hogy e bántalmazás sértettje más cselekményeit kényszer hatása alatt követte volna el. Ezek a bántalmazások a legfelsőbb bírói fórum szerint a bűnszervezet rendjének, vezetői posztjainak megkérdőjelezhetetlenségét biztosították, illetve a bűncselekményekből származó haszon elosztásával függtek össze. Üzenetük pedig az volt a sértett felé: „Tudd, hol a helyed! Vedd tudomásul, hogy nem te vagy a főnök!” Ám, ettől még az erőszakos cselekmény sértettje nem mentesülhet az önszántából elkövetett más bűncselekmények miatti felelősségre vonástól.

A Kúria közölte azt is, hogy az erőszakos cselekmények célja többnyire az olajlopások zavartalanságának biztosítása volt. A vezetékes olajlopás egyébként műszakilag is magas szervezettségű munkát igényelt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.