Döntés született a hurghadai buszbaleset miatt indított kártérítési perben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. február 14-én elutasította a IV. rendű felperes keresetét abban a kártérítési perben, amit a felperesek egy utazási iroda ellen indítottak a 2011-ben történt hurghadai buszbaleset miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A IV. rendű felperes 2011-ben az alperes utazási iroda szervezésében egy egyiptomi társasutazáson vett részt, amely során buszbalesetet szenvedett. A felperes a balesetben szerzett combsérülései miatt bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárai járadék formájában történő megtérítése céljából terjesztett elő keresetet az alperessel szemben.
A bíróság korábban a jogalap körében lefolytatott eljárás eredményeként közbenső ítélettel megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét, amely döntést a másodfokú bíróság és a Kúria is helybenhagyott. Ezt követően a bíróság az eljárást valamennyi felperest érintően az összegszerűség körében folytatta és a járadékigényeket részítéletekben bírálta el.
A különböző jogcímeken kérelmezett járadékigények baleseti eredetű felmerültére, indokoltságára, az elszenvedett fizikai és lelki sérülések jellegére és mértékére a bírság igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be, valamint tanúkat hallgatott meg.
A február 14-i ítélet szerint a bíróság a IV. rendű felperes keresetét a nem vagyoni kártérítésre, a rehabilitációs többletköltségre, valamint a közlekedési és a közlekedési kísérő többletköltségére vonatkozó járadékigényt megalapozatlannak találta.
A bíróság szerint ugyanis a IV. rendű felperes esetében a járadék jellegű kárpótlás feltételei nem állnak fenn, mivel az orvosszakértői vélemény nem igazolt a baleseti sérülések következtében kialakult és a jövőre nézve is állandósult olyan fizikai, valamint pszichés egészségkárosodást, amelynek következményeit havi járadék formájában lehetett volna kompenzálni.
Az ítélet egyúttal kiemeli azt is, hogy a felperes testi egészséghez való joga kétségtelenül sérült, de a baleseti eredetű egészségkárosodása további életvitelét, életminőségét tartósan és visszafordíthatatlanul nem változtatta meg, ezért a bíróság a járadékigény teljesítésére a jogalap bizonyítottsága hiányában nem látott lehetőséget.
Mivel az orvosszakértő véleménye szerint a felperes a baleseti eredetű egészségkárosodásával összefüggésben nem szorul a jövőben gyógytornász és személyi edző igénybe vételére, a begyakorolt tornákat az otthonában folytathatja, ezért a bíróság a rehabilitációs többletköltségre, a közlekedési és kísérő többletköltségre vonatkozó járadékigényt is elutasította megalapozatlanság miatt.
Az ítélet nem jogerős.
