Döntött az Alkotmánybíróság: törölt egy bekezdést a nyugdíjtörvényből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.

Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban az áll: a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes kivételes árvaellátás megállapításáért nyújtott be kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, amely azt elutasította. Határozatában kitért arra a rendelkezésre, amely szerint a döntés ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt úgynevezett semmisségi okra – például illetéktelenségre, eljárási hibára vagy bűncselekményre – lehet hivatkozni.

A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint ilyen ok nem áll fenn. Az államkincstár a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az indítványozó bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.

A közlemény szerint az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Mint írták, az ellátás megállapítása vagy elutasítása alkotmányjogilag érdemi döntésnek számít, mivel az ügyfél megélhetését befolyásolja. A bírói felülvizsgálat semmisségi okra korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. Mindez a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, amelyek megkövetelik a jogorvoslat érdemi jellegét.
A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóságnak, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, bírósági kontroll nélkül maradhat – foglalt állást az Ab.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült fel. Az Ab ezért megsemmisítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény támadott rendelkezését és kizárta annak alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.