Dunai hajóbaleset – Öt év 6 hónap fogházra ítélték a Viking Sygin kaptányát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt első fokon 5 év 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Juríj Csaplinszkíjt, a Hableány katasztrófáját okozó Viking Sigyn kapitányát kedden Budapesten.

A Hableány sétahajó 2019. május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

A Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányával szemben 2019 novemberében emelt vádat az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A segítségnyújtás elmulasztását nem állípította meg a bíróság.

RÉSZLETEK:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023. szeptember 26-án halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 5 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte a dunai hajóbaleset ügyében megvádolt hajóskapitányt. Ezen felül a terheltet a bíróság 6 évre eltiltotta a vízi járművezetéstől is.

Az ítélet szerint a terhelt 2019. május 29-én az esti órákban kapitányi pozícióban a Viking Sigyn szállodahajót vezette a Duna budapesti szakaszán, amikor a Margit híd alatti áthaladásra készülve nem észlelte az előtte haladó Hableány nevű sétahajót, a két jármű összeütközött, a Viking Sigyn pedig maga alá gyűrte a sétahajót. A baleset következtében a sétahajóról vízbe esett 35 személy közül 27-en holtan kerültek elő, egy ember pedig eltűnt.

A lefolytatott bizonyítási eljárás szerint a vádlott nem látta a szállodahajó útjában álló sétahajót, és az sem volt megállapítható, hogy előzési szándékkal követte volna a Hableányt. Az általa elkövetett vízi közlekedési szabályszegés ezért a bíróság döntése értelmében – a váddal egyezően – gondatlan vétségnek minősül.

Amikor a terhelt értesült a balesetről – amelynek következtében a sétahajó rendkívül rövid idő alatt elsüllyedt és már nem volt látható a vízfelszínen –, a folyó erős sodrása miatt már nem volt pontosan megállapítható, hogy hány vízbe esett személy szorul segítségnyújtásra, illetve hány személyen nem lehetett volna már semmilyen körülmények között segíteni. Bár a kapitány nem tett maradéktalanul eleget a segítségnyújtásra vonatkozó összes előírásnak, azonban meggyőződött arról, hogy a bajba jutottak mentése megkezdődött. Az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemény – a pszichológiai tesztekre adott válaszai alapján – a vádlott vonatkozásában nem zárta ki, hogy miután értesült a balesetről, egy olyan pszichés-fiziológiai állapot jelentkezhetett nála (sokkot kapott), amely időlegesen korlátozta abban, hogy a tőle elvártak szerint cselekedjen. A terheltnek ezen állapotát a tanúvallomások is alátámasztották. Ezekre figyelemmel a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette őt az ellene 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt emelt vád alól.

A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe a mérhetetlenül nagy katasztrófát, valamint a jelentős anyagi kárt. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a terhelt büntetlen előéletét, hosszú, makulátlan hajóskapitányi tapasztalatát, gyakorlatát, megromlott egészségi állapotát, ténybeli beismerését, azt, hogy súlyos beteg és eltartásra szoruló hozzátartozóiról gondoskodik, továbbá az időmúlást.

Az ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, ezért az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. A bíróság a terhelt lakóingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletét a másodfokú bíróság döntéséig – de legfeljebb az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamáig – fenntartotta. A végzés nem végleges, mivel azzal szemben az ügyész fellebbezést jelentett be.

Forrás: MTI, Fővárosi Törvényszék sajtóanyaga

---