EB: így szabályozza a földvásárlást az uniós jog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A termőföld értékesítéséről adott ki az Európai Bizottság iránymutatást, hogy a tagállamok megelőzhessék a termőföldárak spekulációját és a túlzott tulajdonosi koncentrációt.


Az iránymutatás kifejti, hogy a tagállamok saját hatáskörükben korlátozhatják a termőföldek értékesítését a mezőgazdasági közösségek megőrzése és a fenntartható mezőgazdasági művelés előmozdítása érdekében. Ennek során azonban számos uniós jogszabályt kell betartaniuk, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozót. A bizottság emlékeztet arra, hogy 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok – köztük Magyarország – ellen, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak más uniós országokból származó befektetőkkel szemben, és aránytalan mértékben korlátozzák a határokon átívelő befektetéseket.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A bizottság szerint elfogadható, hogy a tagállamok a földvásárlást a nemzeti hatóságok előzetes engedélyéhez kössék és korlátozzák a megszerezhető földterület nagyságát, valamint elővásárlási jogokat kössenek ki. Elővásárlási joga lehet a földterület bérlőinek, a szomszédoknak, a társtulajdonosoknak és az államnak.

Az uniós jog nem engedélyezi azonban diszkriminatív korlátozások bevezetését, így például tiltja, hogy a tagországok általános követelményeket határozzanak meg a lakóhelyre a föld megszerzésének előfeltételeként. A határokon átívelő befektetések aránytalan korlátozása szintén jogellenes. Tilos továbbá a földterület megvásárlásának előfeltételeként a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges képesítések megkövetelése is – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.