ECRI: Megosztó és ellenséges a magyar politikai beszéd 

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács bizottsági jelentése szerint a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben – olvasható a Háttér Társaság közleményében.

Megjelent az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) hatodik országelemzése Magyarországról, amely több ponton kitér az LMBTQI emberek hazai helyzetére.

Az ECRI a rasszizmus, a (faji, etnikai/nemzeti származás, bőrszín, állampolgárság, vallás, nyelv, szexuális irányultság és nemi identitás alapján történő) megkülönböztetés, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre szakosodott emberi jogi ellenőrző szerv. Ötéves ciklusokban vizsgálják az Európa Tanács egyes országaiban az emberi jogi helyzetet, és március 9-én tették közzé a 6. ellenőrzési ciklus keretében készített jelentést Magyarországról.

Az ECRI vizsgálata ugyanazokra a problémákra világít rá, amelyek az elmúlt öt évben rendszeresen megjelentek különféle hazai és nemzetközi elemzésekben. A jelentés komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben. A gyűlöletbeszéd terjedéséről szóló fejezet nyugtalanító tényezőként kiemeli a Mi Hazánk Mozgalom 5,71%-os eredményét 2022-es országgyűlési választásokon: a párt ismérve a különböző kisebbségi csoportokkal szembeni kirekesztő retorika.

Az LMBTI emberek helyzetével foglalkozó részben az elmúlt öt év kirekesztő gyakorlatát, intézményi és jogszabályi változásait tekinti át a jelentés, majd négy ajánlást fogalmaz meg a magyar jogalkotók, hatóságok számára. Lássuk, milyen problémákat emel ki a jelentés?

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztása az Alapvető jogok biztosának hivatalába, amely ellen a hazai civil szféra, többek között a Háttér Társaság is szót emelt. A bizottság országlátogatása során több civil szervezet, így a Háttér Társaság munkatársaival is találkozott, és ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy 2019 óta az Alapvető Jogok Biztosa nemcsak nem szólalt fel az LMBTI emberek hátrányos érintő jogszabályi változásokkal szemben, de a civil szervezetek által benyújtott petíciókat sem méltatta válaszra.

A születési nem megváltoztatásának tilalma: A bizottság a széles körben, nemzeti és nemzetközi szereplők által kifogásolt  törvények és jogszabálymódosítások körében elsőként a transznemű emberek jogfosztására tér ki. A 2020. évi XXX. törvény 33. §-a- teljesen ellehetetlenítette a transznemű személyek számára a nem jogi elismerését. Bár az Alkotmánybíróság 2021. márciusi döntésével a visszaható hatályú alkalmazás kötelezettsége kikerült a jogszabályból, a nem- és ahhoz kapcsolódóan a név megváltoztatására azóta sincs lehetőség. Ezzel összefüggésben az ECRI felhívja a magyar államot: haladéktalanul tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a nem jogi elismerése mindenki számára elérhető legyen, gyors, átlátható, hozzáférhető és önrendelkezésen alapuló eljárások keretében.

Az LMBTI emberek jogait súlyosan korlátozó törvények sorában a jelentés kitér a 2021. évi LXXIX. törvényre, amelyet szélesebb körben  az ún. “gyermekvédelmi törvényként” (vagy propagandatörvényként ismerünk. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával való összhang biztosítása érdekében a bizottság itt is a törvény visszavonását vagy módosítását tartja elfogadható megoldásnak. A Velencei Bizottság véleményében is jelezte: a jogszabályi szöveg kétértelműsége jelentős mértékben növeli az öncenzúrát és a törvény dermesztő hatását – és ezt a bizottság is komoly problémaként értékelte. A homoszexualitás és a pedofília összemosása elfogadhatatlan: az ilyen megfogalmazások és intézkedések stigmatizálják a szexuális és nemi kisebbséghez tartozókat, erősítik az előítéleteket.

Szintén aggodalommal tér ki a jelentés a gyermekvédelmi törvény és a Polgári Törvénykönyv módosításával megszigorított, az LMBTI örökbefogadókat érintő szabályozásra.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogi szabályozás és a gyakorlat számos ponton sérti az interszex személyek jogait. A nem konszenzuális orvosi beavatkozások, a gyermekkori “normalizáló” műtétek, a nem jogi elismerésének hiánya miatt sérül vagy sérülhet a testi autonómiához és testi épséghez való joguk. A hatályos törvények szerint kötelező a gyermek születését követő 30 napon belül nőként vagy férfiként anyakönyvvezni.

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság korábbi, ötödik jelentésében tett ajánlásai ellenére nem történtek lépések sem az LMBTI személyekkel szembeni diszkriminácóra és intoleranciára vonatkozó kutatások és adatgyűjtések, sem az ezek elleni küzdelemre irányuló cselekvési terv kidolgozása valamint elfogadása terén.

“Tekintettel az LMBTI személyek emberi jogainak védelmében az utóbbi években egyre erőteljesebben tapasztalható nyilvánvaló visszalépésre és az ellenük irányuló megbélyegzés fokozódására, azonnali intézkedésekre van szükség az LMBTI személyekkel szembeni elfogadás előmozdítása érdekében a hétköznapi élet minden területén, valamint az LMBTI-fóbia elleni küzdelem érdekében.“(Jelentés: 18:36)

Az ECRI a következő azonnali intézkedéseket javasolja a magyar hatóságok számára:

• A veszélyhelyzet ideje alatt hozott szabályozások / jogalkotási intézkedések független felülvizsgálata: kiemelten az LMBTI emberekre és egyéb marginalizált csoportokra gyakorolt hatására az emberi jogi és Európa Tanács értékeinek tükrében.

• 2021. évi LXXIX. törvény (ún. “gyermekvédelmi törvény” vagy propaganda törvény) által bevezetett módosítások mihamarabbi hatályon kívül helyezése, illetve a nem jogi elismerésének gyors, mindenki számára elérhető és átlátható biztosítása.

• Az interszex gyermekek testi épséghez és testi autonómiához való jogának hatékony védelme, az orvosilag szükségtelen nemi „normalizáló” műtétek és egyéb kezelések megtiltása mindaddig, amíg a gyermek nem képes részt venni a döntésben, az önrendelkezési jog, valamint a tájékozott beleegyezés elve alapján.

• Az LMBTI kérdésekkel összefüggő cselekvési tervek elkészítése,  az LMBTI személyek emberi jogainak és életkörülményeinek tudatosítása, valamint az LMBTI személyek diszkriminációtól és intoleranciától való védelme érdekében.