Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint tucatnyi büntetést kapott eddig a Samsung gödi akkumulátorgyára a különböző hatóságoktól. A munkafelügyelet most 10 milliós bírságot szabott ki a cégre dolgozóinak súlyos veszélyeztetése miatt. A bírságok kifizetése azonban vélhetően nem okoz gondot a dél-koreai cégnek, amely a tavalyi évben 759 milliárd forintos árbevételt és 15,5 milliárd forintos nyereséget produkált.
Az Átlátszó több cikkben számolt már be a Samsung gödi gyárát sújtó hatósági büntetésekről. Írtak többek közt a használatbavételi engedélyek hiánya és veszélyes anyagok szabálytalan tárolása miatti bírságokról. A munkavédelmi hatóság korábban két alkalommal is megbüntette a céget súlyos hiányosságok miatt. Idén februárban három millió forintos büntetést róttak ki a Samsungra a tavaly novemberi, halálos balesetet okozó mulasztásokért.
De márciusban ismét büntetett a hatóság: ezúttal a legmagasabb, tízmilliós bírsággal sújtva a céget. Közadatigénylésben kértük ki az újabb bírság dokumentumait. A hatóság a válaszadás határidejét 45 napra hosszabbította, végül határidőn túl, felszólításra megkaptuk a rendkívül sok kitakarást tartalmazó határozatot.
A dokumentumból kiderül, hogy
a Samsung SDI Magyarország Zrt. „23 fő munkavállalójának egészségét, testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztette.”
A dolgozók hónapokon át különböző légszennyező anyagok fokozott expozíciójának voltak kitéve, és rákkeltő anyagokkal kapcsolatos előírásokat is megszegtek.
Fokozott expozíció akkor alakul ki, ha a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben, bizonyos vegyi anyagok meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja jön létre, illetve a munkavállalónál meghatározott mértékű halláscsökkenés alakul ki. A fokozott expozíciós eset kivizsgálása a munkáltató kötelezettsége a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember, valamint – ha van – a munkavédelmi képviselő bevonásával. A lehetséges okok feltárását követően intézkednie kell az adott expozíció csökkentése vagy megszüntetése és a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. |
A határozat 10 oldalon keresztül sorolja az ellenőrzés során talált hibákat és mulasztásokat. A vizsgálatok szerint a légszennyezés-szűrő berendezések nem működtek megfelelően, a különböző belélegezhető porok, fémek, illékony szerves vegyületek – az anyagok pontos megnevezése a szövegben ki van takarva – jelenléte több alkalommal és több munkaterületen meghaladta a megengedett határértéket.
A határozatból az is kiderül, hogy a cég a vizsgálati jegyzőkönyveket csak többszöri felszólításra küldte meg a hatóságoknak, és a szakvéleményben felsorolt hibák javítását nem végezte el.
Ezen kívül nem vezettek nyilvántartást a veszélyes és rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók expozíciós eseteiről, nem biztosították, illetve nem ellenőrizték a megfelelő védőeszközök használatát, nem gondoskodtak a rákkeltő anyagokkal szennyezett munkaeszközök takarításáról, s a cég nem készítette el megfelelő módon a kémiai kockázatértékelést sem.
A kiszabott a büntetés megállapításakor bírságnövelő tényezőként értékelte a hatóság többek közt azt, hogy a „kóroki tényezőkre megadott határérték” meghaladta a 10 százalékot, s hogy a súlyos veszélyeztetés egy hónapot meghaladóan állt fenn.
Mindezek alapján 15,5 millió forintos bírságot állapítottak meg; de mivel a munkavédelmi törvény szerint a kiszabható bírság maximálisan összege 10 millió forint lehet, ennek a befizetésére kötelezték a céget.
759 milliárdos árbevétel mellett játszva kifizethetők a bírságok
A Göd-ÉRT Egyesület honlapján található összesítés szerint a Samsung SDI-t eddig 13 alkalommal büntették meg a hatóságok; a kiszabott bírságok összege kb. 130 millió forint.
A listán szerepelnek néhány százezer forintos és több milliós büntetési tételek is. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben található adat szerint 200 ezer forintos bírságot szabott ki a környezetvédelmi hatóság amiatt, mert a Samsung SDI nem teljesített határidőre az előírt Zajcsökkentési intézkedési tervet.
Szintén 200 ezer forintos bírsággal „nyomatékosította” a katasztrófavédelmi hatóság azt a határozatát, mely a monitoring-kutak határidőre be nem adott terveinek benyújtására kötelezi a vállalatot. A legmagasabb büntetési tétel az a 91,4 millió forintos építésügyi bírság, amit a második iparcsarnok engedély nélküli felhúzásáért kapott a cég.
A Samsung SDI Magyarország Zrt. vélhetően játszva kifizeti a hatóságok által kiszabott büntetéseket. A bírságok összege ugyanis nevetségesen alacsony a cég éves bevételéhez és nyereségéhez képest. A 2021. évi cégbeszámoló szerint a Samsung tavaly 2 milliárd euro (759 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye az előző évinek a háromszorosára, 42 millió euróra (15,5 milliárd forintra) nőtt.
A cég a tavalyi évben jelentős, 300 milliós tőkeemelést hajtott végre. Tárgyi eszköz állománya 1 milliárd euróval, készletállománya 250 millió euróval nőtt – ez utóbbiból 120 millió euró az alapanyagok növekedése. De nőtt a veszélyes hulladék mennyisége is: míg 2020-ban 23,6 mi
Ugyanakkor környezetvédelmi céltartalék képzésére egyetlen eurót sem fordítottak – valószínűleg a hatóságok ezt nem tették kötelezővé számukra.
A büntetések pedig arról tanúskodnak: hiába jelentős az árbevétel és nyereség, légszennyezés-szűrő berendezésekre, zajvédő falakra, monitoring-kutakra már „nem futotta” a több száz milliárdból.
Megkerestük a céget is, hogy nyilatkozzanak, de cikkünk megjelenéséig levelünkre nem válaszoltak.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!