Egészségkárosító légszennyezés a gödi Samsung-gyárban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint tucatnyi büntetést kapott eddig a Samsung gödi akkumulátorgyára a különböző hatóságoktól. A munkafelügyelet most 10 milliós bírságot szabott ki a cégre dolgozóinak súlyos veszélyeztetése miatt. A bírságok kifizetése azonban vélhetően nem okoz gondot a dél-koreai cégnek, amely a tavalyi évben 759 milliárd forintos árbevételt és 15,5 milliárd forintos nyereséget produkált.

Az Átlátszó több cikkben számolt már be a Samsung gödi gyárát sújtó hatósági büntetésekről. Írtak többek közt a használatbavételi engedélyek hiánya és veszélyes anyagok szabálytalan tárolása miatti bírságokról. A munkavédelmi hatóság korábban két alkalommal is megbüntette a céget súlyos hiányosságok miatt. Idén februárban három millió forintos büntetést róttak ki a Samsungra a tavaly novemberi, halálos balesetet okozó mulasztásokért.

De márciusban ismét büntetett a hatóság: ezúttal a legmagasabb, tízmilliós bírsággal sújtva a céget. Közadatigénylésben kértük ki az újabb bírság dokumentumait. A hatóság a válaszadás határidejét 45 napra hosszabbította, végül határidőn túl, felszólításra megkaptuk a rendkívül sok kitakarást tartalmazó határozatot.

A dokumentumból kiderül, hogy

a Samsung SDI Magyarország Zrt. „23 fő munkavállalójának egészségét, testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztette.”

A dolgozók hónapokon át különböző légszennyező anyagok fokozott expozíciójának voltak kitéve, és rákkeltő anyagokkal kapcsolatos előírásokat is megszegtek.

Fokozott expozíció akkor alakul ki, ha a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben, bizonyos vegyi anyagok meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja jön létre, illetve a munkavállalónál meghatározott mértékű halláscsökkenés alakul ki. A fokozott expozíciós eset kivizsgálása a munkáltató kötelezettsége a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember, valamint – ha van – a munkavédelmi képviselő bevonásával. A lehetséges okok feltárását követően intézkednie kell az adott expozíció csökkentése vagy megszüntetése és a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében.

A határozat 10 oldalon keresztül sorolja az ellenőrzés során talált hibákat és mulasztásokat. A vizsgálatok szerint a légszennyezés-szűrő berendezések nem működtek megfelelően, a különböző belélegezhető porok, fémek, illékony szerves vegyületek – az anyagok pontos megnevezése a szövegben ki van takarva – jelenléte több alkalommal és több munkaterületen meghaladta a megengedett határértéket.

A határozatból az is kiderül, hogy a cég a vizsgálati jegyzőkönyveket csak többszöri felszólításra küldte meg a hatóságoknak, és a szakvéleményben felsorolt hibák javítását nem végezte el.

Ezen kívül nem vezettek nyilvántartást a veszélyes és rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók expozíciós eseteiről, nem biztosították, illetve nem ellenőrizték a megfelelő védőeszközök használatát, nem gondoskodtak a rákkeltő anyagokkal szennyezett munkaeszközök takarításáról, s a cég nem készítette el megfelelő módon a kémiai kockázatértékelést sem.

A kiszabott a büntetés megállapításakor bírságnövelő tényezőként értékelte a hatóság többek közt azt, hogy a „kóroki tényezőkre megadott határérték” meghaladta a 10 százalékot, s hogy a súlyos veszélyeztetés egy hónapot meghaladóan állt fenn.

Mindezek alapján 15,5 millió forintos bírságot állapítottak meg; de mivel a munkavédelmi törvény szerint a kiszabható bírság maximálisan összege 10 millió forint lehet, ennek a befizetésére kötelezték a céget.

759 milliárdos árbevétel mellett játszva kifizethetők a bírságok

A Göd-ÉRT Egyesület honlapján található összesítés szerint a Samsung SDI-t eddig 13 alkalommal büntették meg a hatóságok; a kiszabott bírságok összege kb. 130 millió forint.

A listán szerepelnek néhány százezer forintos és több milliós büntetési tételek is. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben található adat szerint 200 ezer forintos bírságot szabott ki a környezetvédelmi hatóság amiatt, mert a Samsung SDI nem teljesített határidőre az előírt Zajcsökkentési intézkedési tervet.

Szintén 200 ezer forintos bírsággal „nyomatékosította” a katasztrófavédelmi hatóság azt a határozatát, mely a monitoring-kutak határidőre be nem adott terveinek benyújtására kötelezi a vállalatot. A legmagasabb büntetési tétel az a 91,4 millió forintos építésügyi bírság, amit a második iparcsarnok engedély nélküli felhúzásáért kapott a cég.

A Samsung SDI Magyarország Zrt. vélhetően játszva kifizeti a hatóságok által kiszabott büntetéseket. A bírságok összege ugyanis nevetségesen alacsony a cég éves bevételéhez és nyereségéhez képest. A 2021. évi cégbeszámoló szerint a Samsung tavaly 2 milliárd euro (759 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye az előző évinek a háromszorosára, 42 millió euróra (15,5 milliárd forintra) nőtt.

A cég a tavalyi évben jelentős, 300 milliós tőkeemelést hajtott végre. Tárgyi eszköz állománya 1 milliárd euróval, készletállománya 250 millió euróval nőtt – ez utóbbiból 120 millió euró az alapanyagok növekedése. De nőtt a veszélyes hulladék mennyisége is: míg 2020-ban 23,6 mi

Ugyanakkor környezetvédelmi céltartalék képzésére egyetlen eurót sem fordítottak – valószínűleg a hatóságok ezt nem tették kötelezővé számukra.

A büntetések pedig arról tanúskodnak: hiába jelentős az árbevétel és nyereség, légszennyezés-szűrő berendezésekre, zajvédő falakra, monitoring-kutakra már „nem futotta” a több száz milliárdból.

Megkerestük a céget is, hogy nyilatkozzanak, de cikkünk megjelenéséig levelünkre nem válaszoltak.

(atlatszo.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.