Bejegyzések a ‘munkavédelem’ címkével ellátva

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége

Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel munkavégzésére csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetésre kötelezésének mérséklése a károsult hátrányára (Mt. 167. § (2) bekezdés).

Munkáltató munkavédelmi kötelezettségei

Ha a munkáltató kötelezettségszegése jogellenes állapot fenntartásában, folyamatos vagy tartós kötelezettségszegésben, illetve mulasztásban nyilvánul meg, a másik fél mindaddig határidőben gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát, amíg a jogellenes állapot vagy mulasztás fennáll.

Lázmérés az iskolában és a munkahelyen? Koronavírus

A munkáltatók nagy része már jelenleg is alkalmazza a testhőmérséklet-mérést, noha ennek adatvédelmi vonatkozásai korántsem teljesen egyértelműek.

Munkajogi dilemma, adójogi megoldás és magánjogi jogkövetkezmények Koronavírus

A kata módosítása az adójogi és magánjogi problémák mellett valójában egy globális szinten jelentkező munkajogi kérdéskört is érint: a munkaviszony és a munkavállaló fogalmát, azaz ki tartozik valójában a munkajog hatálya alá?

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban Koronavírus

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mi fán terem a HSE?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. június 16.
Címkék: , ,
Rovat:

A szakemberek számára nem újdonság a rövidítés, a laikus munkavállalók számára azonban még sokszor ismeretlen kifejezés a HSE. Tisztázzuk is rögtön az elején, mit jelent a rövidítés? A HSE az angol Health, Safety, Enviroment szavak kezdőbetűjéből áll, ami az egészség-, biztonság- és környezetvédelem kifejezéseket takarja. Viszonylag új szakterületről van szó – a magyar munkavédelmi törvény csak 1998-ban született meg -, ezért a magyar rövidítés egyelőre nem honosodott meg, az angol HSE rövidítés használata az elterjedt. Mi a HSE célja? A HSE – és persze a mögötte lévő jogszabályok összessége – egy összetett normarendszert takar, aminek megalkotását a jogi szabályozókon túl komoly erkölcsi, pénzügyi és tulajdonosi motiváció is indokolta. Munkavédelem, egészség- és biztonságvédelem Az emberi élet és egészség mindenek feletti védelme a HSE egyik fő mozgatórugója, és ez független attól, hogy munkavállalóról, üzemi-szolgálati területen tartózkodó személyről, vagy egyszerűen csak egy ott vendégként vagy véletlenül tartózkodó személyről beszélünk. Sőt, a HSE szabályrendszer felállítói jellemzően figyelembe veszik a lelki egészséget is. Ez nem is csoda, hiszen a testi és lelki egészséghez való jog az alkotmányban rögzített egyetemleges jog. Persze a HSE szabályok megalkotásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a már…

Munkajog és tb járvány idején

Bár hazánkban jelen pillanatban nem tombol a koronavírus, sokakat foglalkoztat egy esetleges járványhelyzetre való felkészülés.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

A tényállás kiegészítését rendelte el a Kúria

A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.