Egy hivatásos gyám és egy örökbefogadási tanácsadó is a strasbourgi bírósághoz fordult a megbízhatósági vizsgálat miatt


Egy hivatásos gyám, egy örökbefogadási tanácsadó és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot lehetővé tevő törvény miatt, írja a 444. Korábban Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP egészségügyi kabinetvezetője fordult a testülethez emiatt.

Az orvos úgy érezte, hogy a vizsgálat sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait, azonban az Alkotmánybíróság nem így látta. A 444 információi szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét ügyben felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal.

A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók tesztelik megrendezett élethelyzetekben, tulajdonképpen csapdát állítanak neki. A nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést is folytathatnak a hatóságok, az illetőről és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készíthetnek. A vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti.

A kormány azonban 2021-ben jelentősen kibővítette azt a kört, hogy kiket vizsgálhatnak ilyen módon. Azóta gyakorlatilag bárkit megbízhatósági vizsgálat alá vonhatnak, aki az államigazgatásban dolgozik, beleértve az egészségügyi dolgozókat is.

A 444 kikérte az NVSZ-től, hogy hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le az elmúlt években, és ezek közül hány zajlott egészségügyi dolgozó ellen. 2020-ban 1009 ilyen vizsgálatot folytattak le, a kiterjesztés évében, 2021-ben 1172-t csináltak végig. A következő két évben 949-et majd 988-at, idén augusztus végéig pedig 619-et. A vizsgálatok negyede jutott el „kontaktusig”, vagyis amikor ténylegesen tesztelték a célszemélyt, és csak nagyon kevés esetben lett feljelentés a vizsgálat vége. 2021-ben 23, 2022-ben 45, tavaly 39, idén augusztusig pedig 26 esetben egészségügyi dolgozót teszteltek a hatóságok, ezek nyomán összesen 10 feljelentés született.

Forrás: Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.