Egy ítélet a menedékjog iránti kérelem újbóli vizsgálatát igazoló új körülménynek minősülhet


A Bíróság olyan ítélete, amely jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a menedékkérő megfelel a menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként való elismerés feltételeinek, igazolja az ismételt kérelmének érdemi vizsgálatát, és azt hogy, azt ne lehessen elfogadhatatlanként elutasítani. A tagállamok felhatalmazhatják bíróságaik atarra, hogy az ismételt kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító határozat hatályon kívül helyezése esetén maguk döntsenek e kérelemről, és adott esetben annak helyt adjanak.

Egy szíriai állampolgár, aki 2012-ben attól való félelmében hagyta el országát, hogy ismét behívják katonai szolgálatra, illetve letartóztatják, ha megtagadja e kötelezettség teljesítését, 2017-ben Németországban kiegészítő védelemben részesült. A menekült jogállást azonban megtagadták tőle.

A Bíróságnak a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó szíriaiak helyzetével kapcsolatos ítéletét követően új menedékjog iránti kérelmet nyújtott be (ún. ismételt kérelem). Állítása szerint ezen ítélet a jogi helyzet számára kedvező megváltozásának minősül. Az ismételt kérelmet azonban mint elfogadhatatlant elutasították, vagyis annak vizsgálata nélkül, hogy teljesültek-e a menekültként való elismerés feltételei.

Az érintett e kérelem elutasítását egy német bíróság előtt megtámadta. E bíróság többek között azt a kérdést intézte a Bírósághoz, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy főszabály szerint kizárólag az alkalmazandó rendelkezések módosítása minősülhet olyan új körülménynek, amely adott esetben igazolja az ismételt kérelem teljes körű vizsgálatát, a bírósági határozatok pedig nem.
A Bíróság azt a választ adja, hogy főszabály szerint a Bíróság bármely ítélete képezhet olyan új körülményt,amely igazolja annak teljes körű újbóli vizsgálatát, hogy a menekültként való elismerés feltételei teljesülnek-e. Ugyanez vonatkozik arra az ítéletre is, amely egy korábbi kérelemre vonatkozó határozat elfogadásának időpontjában már hatályban lévő uniós jogi rendelkezés értelmezésére korlátozódik. Az ítélet meghozatalának időpontja nem bír jelentőséggel. Mindazonáltal ahhoz, hogy a Bíróság ítélete a teljes körű
újbóli vizsgálatot igazoló új körülménynek minősüljön, az szükséges, hogy az jelentősen növelje annak valószínűségét, hogy a kérelmező teljesíti a menekültként6 való elismerés feltételeit.

Ami az eljárás folytatását illeti abban az esetben, ha a nemzeti bíróság az ismételt kérelmet mint elfogadhatatlant elutasító határozatot hatályon kívül helyezi, a Bíróság pontosítja továbbá, hogy a tagállamok – anélkül, hogy erre kötelesek lennének – felhatalmazhatják bíróságaikat arra, hogy maguk döntsenek7 e kérelemről, és adott esetben elismerjék a menekült jogállást.

(https://curia.europa.eu/)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.