Egy ítélet a menedékjog iránti kérelem újbóli vizsgálatát igazoló új körülménynek minősülhet


A Bíróság olyan ítélete, amely jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a menedékkérő megfelel a menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosultként való elismerés feltételeinek, igazolja az ismételt kérelmének érdemi vizsgálatát, és azt hogy, azt ne lehessen elfogadhatatlanként elutasítani. A tagállamok felhatalmazhatják bíróságaik atarra, hogy az ismételt kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító határozat hatályon kívül helyezése esetén maguk döntsenek e kérelemről, és adott esetben annak helyt adjanak.

Egy szíriai állampolgár, aki 2012-ben attól való félelmében hagyta el országát, hogy ismét behívják katonai szolgálatra, illetve letartóztatják, ha megtagadja e kötelezettség teljesítését, 2017-ben Németországban kiegészítő védelemben részesült. A menekült jogállást azonban megtagadták tőle.

A Bíróságnak a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó szíriaiak helyzetével kapcsolatos ítéletét követően új menedékjog iránti kérelmet nyújtott be (ún. ismételt kérelem). Állítása szerint ezen ítélet a jogi helyzet számára kedvező megváltozásának minősül. Az ismételt kérelmet azonban mint elfogadhatatlant elutasították, vagyis annak vizsgálata nélkül, hogy teljesültek-e a menekültként való elismerés feltételei.

Az érintett e kérelem elutasítását egy német bíróság előtt megtámadta. E bíróság többek között azt a kérdést intézte a Bírósághoz, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy főszabály szerint kizárólag az alkalmazandó rendelkezések módosítása minősülhet olyan új körülménynek, amely adott esetben igazolja az ismételt kérelem teljes körű vizsgálatát, a bírósági határozatok pedig nem.
A Bíróság azt a választ adja, hogy főszabály szerint a Bíróság bármely ítélete képezhet olyan új körülményt,amely igazolja annak teljes körű újbóli vizsgálatát, hogy a menekültként való elismerés feltételei teljesülnek-e. Ugyanez vonatkozik arra az ítéletre is, amely egy korábbi kérelemre vonatkozó határozat elfogadásának időpontjában már hatályban lévő uniós jogi rendelkezés értelmezésére korlátozódik. Az ítélet meghozatalának időpontja nem bír jelentőséggel. Mindazonáltal ahhoz, hogy a Bíróság ítélete a teljes körű
újbóli vizsgálatot igazoló új körülménynek minősüljön, az szükséges, hogy az jelentősen növelje annak valószínűségét, hogy a kérelmező teljesíti a menekültként6 való elismerés feltételeit.

Ami az eljárás folytatását illeti abban az esetben, ha a nemzeti bíróság az ismételt kérelmet mint elfogadhatatlant elutasító határozatot hatályon kívül helyezi, a Bíróság pontosítja továbbá, hogy a tagállamok – anélkül, hogy erre kötelesek lennének – felhatalmazhatják bíróságaikat arra, hogy maguk döntsenek7 e kérelemről, és adott esetben elismerjék a menekült jogállást.

(https://curia.europa.eu/)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.