Egyenlő bánásmód a büntetőeljárásban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. szeptember 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a kisebbséghez tartozók sokkal gyakrabban kerülnek bíróság elé, mint a többségi társadalom tagjai. A kutatás ennek okait igyekezett feltárni és megoldási javaslatokkal is előállt a helyzet megváltoztatása érdekében.
 


Egyenlő bánásmód a büntetőeljárásban

A Downing Streeten tartott első nyilvános beszédében Theresa May brit miniszterelnök felvállalta a küzdelmet a jogtalan megkülönböztetéssel szemben.

Ha valaki feketének született az Egyesült Királyságban, akkor sokkal nagyobb eséllyel kerül az igazságszolgáltatási rendszer látókörébe, mint a fehér bőrűek – fogalmazott keményen May. Ezt sajnos az évtizedek alatt lefolytatott ügyek aktái is alátámasztják, a letartóztatásoktól egészen a tárgyalásokig érezhető ez a tendencia.  

Az ügy annak kapcsán pattant ki, hogy David Lammy kutatást végzett az igazságszolgáltatási rendszerben, Angliában és Walesben tapasztalható, a fekete, ázsiai és más kisebbségeket érintő hátrányos megkülönbözetésről. A kutatás komplex képet rajzolt ki a diszkriminációról, különböző visszaéléseket és különböző jogkövetkezményeket tárt fel.  Theresa Maynek, mint miniszterelnöknek pedig lehetősége van ezen indokolatlan különbségtételek felszámolására.

A kutatás eredményeiből az olvasható ki, hogy a fiatalok körében jelentősen csökkent a bűnismétlés és az őrizetbe vételek száma, azonban, ha alaposabban megnézzük a kisebbségi bűnelkövetők aránya jelentősen nőtt. 2006 és 2016 között a fiatal elítéltek között 25%-ról 41%-ra emelkedett a kisebbséghez tartozók aránya. A kutatásban résztvevők közül 100 fehér nőnek kellett drogvádak miatt bíróság elé állnia, miközben ugyanilyen bűncselekmény miatt 227 fekete nőt ítéltek letöltendő szabadságvesztésre. A kisebbségből származó férfiakat pedig sokkal gyakrabban vádolják nemi erőszakkal, illetve családon belüli erőszak elkövetésével. A miniszterelnök által elindított felülvizsgálat csak a faji megkülönböztetést tárta fel, de a fehér munkaképes férfiak, nők és gyermekek ugyanúgy érintettek.

Az okok többsége nem a büntető igazságszolgáltatási rendszerben, inkább a társadalomban keresendő. Az iskolarendszerben megjelenő diszkriminációt a rendőrség, illetve a próbaidőre bocsájtott, dolgozó elítéltek nem tudják kompenzálni. A társadalomnak nagy a felelőssége, fontos lenne az átláthatóság növelése és az adatok alapos elemzése, részben a cigány, roma, utazó és vallási kisebbségre vonatkozóan, mivel ezekben a közösségekben a legnagyobb a fiatal bűnelkövetők aránya a statisztikák szerint.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Ugyanilyen fontos az igazságszolgáltatási rendszerben lévő, kisebbségekkel szembeni bizalomhiány megszüntetése, mert az nem tartja vissza a kisebbséghez tartozókat a bűnelkövetéstől, elveszi az enyhébb ítélet lehetőségét és további következményekkel is járhat. Kutatások bizonyították, hogy azok az elítéltek, akik úgy érzik, hogy korrekt eljárásban ítélték el őket, azok kevésbé hajlamosak a visszaesésére. A felülvizsgálat megállapította, hogy a kisebbségeknek a bírák és börtönőrök között is képviseltetniük kellene magukat, hiszen nehéz egy közösségben bizalmat ébreszteni, ha egyfolytában csak azt látják, hogy a büntető igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban a többséghez tartozók döntenek felettük.

Lammy a fentiekkel való szembesülést követően javaslatot tett az enyhébb bűncselekményeket elkövetők esetén a vád elhalasztására, akik így kérelem benyújtása nélkül élhetnek a jogkövetkezmények alóli mentesülés lehetőségével. Akik sikerrel vesznek részt a programban, azokkal szemben végül ejtik a vádat, akik viszont nem járnak sikerrel, azokkal szemben vádat emelnek. A statisztikák szerint a programban résztvevő erőszakos bűnelkövetők közül 35%-kal kevesebb a visszaeső.

Lammy javaslata szerint a bűnelkövetők számára lehetőséget kellene biztosítani a bűnügyi aktájuk lezárásának kérelmezésére. Ha bizonyítani tudják, hogy életmódot váltottak, nincs szükség arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben tovább tárolják az adataikat és a munkáltatóiknak sem kellene hozzáférniük ezekhez az adatokhoz. Ezzel jelentősen nőne annak az esélye, hogy munkát találnak, ugyanakkor a visszaesés ellen is hatékony eszközül szolgálna.

Lammy szerint ezek az intézkedések más országokban működnek és a brit igazságszolgáltatási rendszertől sem teljesen idegenek. A Lammy által javasolt feltételes figyelmeztetési rendszer lehetővé teszi a vádemelés elhalasztását, ugyanakkor a szabályszegőkkel szemben biztosítja a büntetés végrehajtását.

Ezeket a változtatásokat politikailag nehéz elfogadtatni, de szükséges az áldozatokkal és az elkövetőkkel szembeni tisztességes bánásmód. Ez a változás garantálja a közösség mint egész védelmét is. Azt az állítást, hogy a bűnözésre a börtön jelent megoldást már rég megcáfolták, mivel a rendszer egyre csak romlik és sok fiatalkorúak fogvatartására szolgáló intézményt minősítettek biztonságosnak, holott egyáltalán nem azok. A West Midlands börtönben folytatott kutatás eredményei bíztatóak, mert az áldozatok inkább a büntetőeljárás elhalasztását választották a hagyományos eljárás helyett, mert úgy vélték, hogy ezzel megakadályozható az elkövetők visszaesése. Az eredmények láttán még a legfőbb ügyészség vezetője is érdemesnek tartotta megfontolni a javaslatot.

A brit társadalom elindult a változás útján, amelyről nincs visszaút, a javaslatokat újra és újra fel kell vetni és tárgyalni kell róluk.

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek:


Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB
2018. október 18.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB

Felelős a szerzői jogok megsértéséért az a felhasználó, akinek internetkapcsolatával a jogsértést fájlmegosztással elkövették, nem mondhatja azt, hogy egy rokona használta a kapcsolatot - mondta ki ítéletét az Európai Unió bírósága.

Teltházas ügyvédi konferencia az Alkotmánybíróságon
2018. október 18.

Teltházas ügyvédi konferencia az Alkotmánybíróságon

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében.

Életfogytiglan 12 késszúrásért
2018. október 18.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék azt a fiatal férfit, aki két és fél éve 12 késszúrással megölte nőismerősét, mert az elutasította közeledését - közölte a bíróság.

Tankönyvpiac: a kormány fellebbez az EJEB-ítélet ellen
2018. október 17.

A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született" - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).