Egyenlő bánásmód a büntetőeljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a kisebbséghez tartozók sokkal gyakrabban kerülnek bíróság elé, mint a többségi társadalom tagjai. A kutatás ennek okait igyekezett feltárni és megoldási javaslatokkal is előállt a helyzet megváltoztatása érdekében.
 

Egyenlő bánásmód a büntetőeljárásban

A Downing Streeten tartott első nyilvános beszédében Theresa May brit miniszterelnök felvállalta a küzdelmet a jogtalan megkülönböztetéssel szemben.

Ha valaki feketének született az Egyesült Királyságban, akkor sokkal nagyobb eséllyel kerül az igazságszolgáltatási rendszer látókörébe, mint a fehér bőrűek – fogalmazott keményen May. Ezt sajnos az évtizedek alatt lefolytatott ügyek aktái is alátámasztják, a letartóztatásoktól egészen a tárgyalásokig érezhető ez a tendencia.  

Az ügy annak kapcsán pattant ki, hogy David Lammy kutatást végzett az igazságszolgáltatási rendszerben, Angliában és Walesben tapasztalható, a fekete, ázsiai és más kisebbségeket érintő hátrányos megkülönbözetésről. A kutatás komplex képet rajzolt ki a diszkriminációról, különböző visszaéléseket és különböző jogkövetkezményeket tárt fel.  Theresa Maynek, mint miniszterelnöknek pedig lehetősége van ezen indokolatlan különbségtételek felszámolására.

A kutatás eredményeiből az olvasható ki, hogy a fiatalok körében jelentősen csökkent a bűnismétlés és az őrizetbe vételek száma, azonban, ha alaposabban megnézzük a kisebbségi bűnelkövetők aránya jelentősen nőtt. 2006 és 2016 között a fiatal elítéltek között 25%-ról 41%-ra emelkedett a kisebbséghez tartozók aránya. A kutatásban résztvevők közül 100 fehér nőnek kellett drogvádak miatt bíróság elé állnia, miközben ugyanilyen bűncselekmény miatt 227 fekete nőt ítéltek letöltendő szabadságvesztésre. A kisebbségből származó férfiakat pedig sokkal gyakrabban vádolják nemi erőszakkal, illetve családon belüli erőszak elkövetésével. A miniszterelnök által elindított felülvizsgálat csak a faji megkülönböztetést tárta fel, de a fehér munkaképes férfiak, nők és gyermekek ugyanúgy érintettek.

Az okok többsége nem a büntető igazságszolgáltatási rendszerben, inkább a társadalomban keresendő. Az iskolarendszerben megjelenő diszkriminációt a rendőrség, illetve a próbaidőre bocsájtott, dolgozó elítéltek nem tudják kompenzálni. A társadalomnak nagy a felelőssége, fontos lenne az átláthatóság növelése és az adatok alapos elemzése, részben a cigány, roma, utazó és vallási kisebbségre vonatkozóan, mivel ezekben a közösségekben a legnagyobb a fiatal bűnelkövetők aránya a statisztikák szerint.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Ugyanilyen fontos az igazságszolgáltatási rendszerben lévő, kisebbségekkel szembeni bizalomhiány megszüntetése, mert az nem tartja vissza a kisebbséghez tartozókat a bűnelkövetéstől, elveszi az enyhébb ítélet lehetőségét és további következményekkel is járhat. Kutatások bizonyították, hogy azok az elítéltek, akik úgy érzik, hogy korrekt eljárásban ítélték el őket, azok kevésbé hajlamosak a visszaesésére. A felülvizsgálat megállapította, hogy a kisebbségeknek a bírák és börtönőrök között is képviseltetniük kellene magukat, hiszen nehéz egy közösségben bizalmat ébreszteni, ha egyfolytában csak azt látják, hogy a büntető igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban a többséghez tartozók döntenek felettük.

Lammy a fentiekkel való szembesülést követően javaslatot tett az enyhébb bűncselekményeket elkövetők esetén a vád elhalasztására, akik így kérelem benyújtása nélkül élhetnek a jogkövetkezmények alóli mentesülés lehetőségével. Akik sikerrel vesznek részt a programban, azokkal szemben végül ejtik a vádat, akik viszont nem járnak sikerrel, azokkal szemben vádat emelnek. A statisztikák szerint a programban résztvevő erőszakos bűnelkövetők közül 35%-kal kevesebb a visszaeső.

Lammy javaslata szerint a bűnelkövetők számára lehetőséget kellene biztosítani a bűnügyi aktájuk lezárásának kérelmezésére. Ha bizonyítani tudják, hogy életmódot váltottak, nincs szükség arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben tovább tárolják az adataikat és a munkáltatóiknak sem kellene hozzáférniük ezekhez az adatokhoz. Ezzel jelentősen nőne annak az esélye, hogy munkát találnak, ugyanakkor a visszaesés ellen is hatékony eszközül szolgálna.

Lammy szerint ezek az intézkedések más országokban működnek és a brit igazságszolgáltatási rendszertől sem teljesen idegenek. A Lammy által javasolt feltételes figyelmeztetési rendszer lehetővé teszi a vádemelés elhalasztását, ugyanakkor a szabályszegőkkel szemben biztosítja a büntetés végrehajtását.

Ezeket a változtatásokat politikailag nehéz elfogadtatni, de szükséges az áldozatokkal és az elkövetőkkel szembeni tisztességes bánásmód. Ez a változás garantálja a közösség mint egész védelmét is. Azt az állítást, hogy a bűnözésre a börtön jelent megoldást már rég megcáfolták, mivel a rendszer egyre csak romlik és sok fiatalkorúak fogvatartására szolgáló intézményt minősítettek biztonságosnak, holott egyáltalán nem azok. A West Midlands börtönben folytatott kutatás eredményei bíztatóak, mert az áldozatok inkább a büntetőeljárás elhalasztását választották a hagyományos eljárás helyett, mert úgy vélték, hogy ezzel megakadályozható az elkövetők visszaesése. Az eredmények láttán még a legfőbb ügyészség vezetője is érdemesnek tartotta megfontolni a javaslatot.

A brit társadalom elindult a változás útján, amelyről nincs visszaút, a javaslatokat újra és újra fel kell vetni és tárgyalni kell róluk.

(theguardian.com)

---