Egyre csökken a börtönnel büntetettek aránya Európában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyolcadik éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztéssel sújtottak arányát illetően az Európa Tanács tagországaiban, az előző év adataihoz viszonyítva tavaly 1,7 százalékkal kevesebb, 100 ezer lakosra vetítve 106,1-ről 104,3-ra mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában – derült ki az Európa Tanács 2020-as adatokat rögzítő, csütörtökön közzétett büntetés-végrehajtási statisztikájából.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot számláló Európa Tanács jelentése szerint a bebörtönzési ráta 2013 óta folyamatosan csökken, akkor 100 ezer lakosra 131 rab jutott, a visszaesés nyolc év alatt 20 százalékos.
A tanulmány szerint a csökkenés részben a hagyományosnak számító bűncselekmények, például a lopások és a rablások számának visszaesését tükrözi, az adatokat ugyanakkor nem egészíti ki a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma. A számítógépes csalások és bűncselekmények esetében ugyanis kevesebb alkalommal születik elmarasztaló ítélet, mivel az elkövetők gyakran az adott ország területén kívül tartózkodnak, megnehezítve ezzel a felderítést és a szankcionálást.
Az Európa Tanács jelentése kiemelte, hogy a legmagasabb bebörtönzési arányt tavaly Törökország esetében jegyezték fel, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Törökországot Oroszország (356), majd Georgia (264), Litvánia (220), Azerbajdzsán (209), Csehország (197), Lengyelország (195), Szlovákia (193) és Észtország (184) követte. A 300 ezer főnél kevesebb lakosú országokat nem számítva a legalacsonyabb fogva tartási arány tavaly Izlandon (45), Finnországban (50), Hollandiában (59) és Norvégiában (59) volt.
A dokumentum szerint 2020-ban első alkalommal összesítették az elítélt anyával együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekek számát. A statisztikába tavaly 1608 ilyen gyermek került az erről adatokat szolgáltató 37 országból. Becslések szerint Európában több mint 2 millió olyan gyermek él, akiknek legalább az egyik szülője börtönben van – tették hozzá.
Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 90,3-at elfoglaltak, szemben a 2019-ben 100 helyre jutó 89,5-tel. Tizennégy tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között volt Törökország, ahol 100 rendelkezésre álló helyre 127 fogvatartott jutott. Törökországot Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116), Magyarország (113), Románia (113), Görögország (109), Szlovénia (109) és Szerbia (107) követte.
A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak legtöbbjét, 17,7 százalékát kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték el. Tíz fogvatartottból négy erőszakos bűncselekményekért – gyilkosság, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények miatt – került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be.
Az előző évekhez képest tavaly emelkedett, 30 524 volt a terrorcselekmények miatt elítéltek száma. Többségüket Törökországban (29 827), Franciaországban (292) és Spanyolországban (209) zárták börtönbe.
A jelentésből Magyarországgal összefüggésben pontos adatok közlése nélkül kiderült továbbá az is, hogy a fogvatartottak aránya egy ítéletvégrehajtási intézetben dolgozó alkalmazottra vonatkoztatva magas, a bebörtönzöttek között kiemelkedő számban vannak a nők, sok az 50 évesnél idősebb elítélt, ugyanakkor a külföldi fogvatartottak száma az Európa Tanács tagországainak adataihoz képest alacsony. Az elítéltek legtöbbje, 20,6 százaléka lopás, 9,4 százalékuk gyilkosság, illetve 6,7 százalékuk kábítószerrel való visszaélés miatt került börtönbe Magyarországon.
(MTI)
