Egyre nagyobb esély van a soft brexitre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság már megkezdte a Brexit tárgyalásokat az EU-val, amelynek egyik különös momentuma volt, amikor a felek leültek a tárgyalóasztalhoz. A brit küldöttség üres kézzel érkezett, az EU képviselői előtt azonban aktahalmok sorakoztak. A brit küldöttségvezető, David Davis brexit ügyi miniszter mindenkit nyugalomra intett és jelezte, hogy jól haladnak a tárgyalások.

A brit kormány lassan elismeri, hogy nem készült fel kellően a tárgyalásokra. Sőt a kabinetben szóvá tették Theresa Maynek a júniusi választási vereséget. A kormány több módon is kezelni akarja a kialakult helyzetet.

[multibox]

Elsőként a korábban bejelentett partneri megállapodások közül hoztak nyilvánosságra két dokumentumot, amely szabályozza az Egyesült Királyság helyzetét a vámunióban és az északír határról is rendelkezik.

A második egy Philip Hammond és Liam Fox által jegyzett javaslat, amely egy bizonyos összegért cserébe lehetővé tenné az Egyesült Királyság számára, hogy a Brexitet követően csak fokozatosan lépjen ki az egységes piacból és a vámunióból.

A harmadik pedig a jövő hónapban lesz, amikor Theresa May Brexitről szóló beszédet fog tartani a tory pártkongresszuson.

A kiadott leveleknek pozitív volt a fogadtatása annak ellenére, hogy csak a britek szándékát tartalmazza és semmilyen konkrétum nincs bennük. A vámunióval kapcsolatos javaslat alapján a brit vezetés hosszabb távon át akarja ültetni a rendkívül rugalmas vámegyezményt, vagy egy teljesen új megállapodást akar kötni, amely alapján az Egyesült Királyság szedné be az EU-s vámokat a területén keresztülmenő tranzitforgalom után.

Közös a javaslatokban, hogy mindegyik megvalósításához új számítógépes rendszert kellen kiépíteni, amely eddig sem volt a brit kormányok erőssége, folyamatosan a késések és a költségkeretet is általában túllépik. Az azonban előre látható, hogy az EU-ból való kilépéssel jelentősen megnő majd az adminisztrációs teher.

Az EU-val kötendő ideiglenes vámegyezmény ötlete ellentétben áll a Hamond és Fox által mondottakkal, mivel nincs felhatalmazásuk arra, hogy harmadik országokkal szabadkereskedelmi megállapodást kössenek.

A két javaslat valamelyikének megvalósítása, azért fontos a briteknek, mert 2019-ig nem tudnák kiépíteni a határellenőrző rendszert, illetve kikötőikben sincs meg a megfelelő infrastruktúra a vámunióból való kilépés esetére.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A határozott időre kötött vámmentességi megállapodás alkalmazhatósága azonban kérdéses, mert az EU és az Egyesült Királyság is a WTO része. Ha a britek elhagyják az EU-t, akkor a diszkriminációellenes szabályok értelmében csak úgy alkalmazhatnak egymás között vámmentességet, ha ezt a többi WTO tag számára is lehetővé teszik.

A második, Észak-Írországgal kapcsolatos, dokumentum is hasonlóan sok kérdést vet fel. Az jelenleg Brüsszel, London, Belfast és Dublin részéről sem kérdés, hogy az Egyesült Királyság és Észak-Írország közötti határszakaszon nem kell fizikai ellenőrzőpontokat kiépíteni, azonban valamilyen határellenőrzésre mindenképpen szükség van. Az Egyesült Királyság a vámunióból való kilépést követően feltehetően szabadkereskedelmi megállapodásokat fog kötni harmadik országokkal, például az USA-val, amely elengedhetetlenné teszi a határellenőrzés megoldását. A dokumentum szerint megoldást jelenthet, ha az agrártermékekre továbbra is alkalmazzák az Eu-s szabályokat, azonban ez a brexitet követően csak kétségesen tartható fenn.

A dokumentumokból és a brit vezetők nyilatkozataiból az rajzolódik ki, hogy az Egyesült Királyság csak jogilag akar kilépni az EU-ból, azonban a gyakorlatba már átültetett szabályokat nem akarják hatályon kívül helyezni és még egy ideig a szabad piacban és a vámunióban akarnak maradni. A britek abban sem egységesek, hogy mennyi ideig szeretnék fenntartani az átmeneti időszakot, a külügyminiszter Boris Johnson, és Liam Fox egy évet említett, David Davis brexit ügyi miniszter és Philipp Hamond viszont már két-három évről beszélt.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A brexit tárgyalások jelenleg abba az irányba tartanak, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát a brexitet követően is hosszú távon fenn kívánják tartani, mivel ez mindkét fél érdeke. A britek elfogadták az EU tárgyalási menetrendjét, amely hosszú tárgyalásokat vetít előre az eu-s állampolgárok jogairól, az ír határról és az egymás közötti elszámolásról, valamint rögzíti, hogy a kereskedelmi kapcsolatok csak ezen kérdések rendezését követpen kerülhetnek napirendre. Theresa May álláspontja szerint azonban a témakörök összefüggnek egymással, ezért azokat nem lehet külön tárgyalni. A brit miniszterelnök sürgette a hosszú távú együttműködésről szóló tárgyalások megkezdését, mivel egyre közeledik a kilépési céldátum.

Az EU27-ek azonban mindenképpen egységesen akarnak fellépni, ezért teljes támogatást biztosítanak Barniernek a tárgyalások vezetésére és nem kezdenek egyenként külön tárgyalásokba a britekkel. Az Európai Tanács legközelebb októberben foglalkozik a kilépési tárgyalások menetével. Amennyiben azt állapítják meg, hogy nem történt még érdemi előrelépés, az tovább késlelteti majd a hosszú távú megállapodásról való tárgyalások megkezdését.

Az EU ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a változó brit politikai környezetre, amely egyre inkább egy soft brexit felé halad és kezd kialakulni egy pártok közötti konszenzus a brexittel kapcsolatban.

A választók többsége továbbra is egyet ért a brexittel, de a miniszterelnök elképzeléseinél enyhébb feltételekkel szeretnének megállapodni, mert féltik a brit gazdaság jövőjét. A választók még mindig rendkívül megosztottak a „menni vagy maradni kérdésben” és a brexit keménységét illetően is.

Davis szerint jól haladnak a tárgyalások és októberben az Európai Tanács ülésén fog majd eldőlni merre haladnak tovább.

(economist.com)

---