Egyre nagyobb esély van a soft brexitre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság már megkezdte a Brexit tárgyalásokat az EU-val, amelynek egyik különös momentuma volt, amikor a felek leültek a tárgyalóasztalhoz. A brit küldöttség üres kézzel érkezett, az EU képviselői előtt azonban aktahalmok sorakoztak. A brit küldöttségvezető, David Davis brexit ügyi miniszter mindenkit nyugalomra intett és jelezte, hogy jól haladnak a tárgyalások.


A brit kormány lassan elismeri, hogy nem készült fel kellően a tárgyalásokra. Sőt a kabinetben szóvá tették Theresa Maynek a júniusi választási vereséget. A kormány több módon is kezelni akarja a kialakult helyzetet.

[multibox]

Elsőként a korábban bejelentett partneri megállapodások közül hoztak nyilvánosságra két dokumentumot, amely szabályozza az Egyesült Királyság helyzetét a vámunióban és az északír határról is rendelkezik.

A második egy Philip Hammond és Liam Fox által jegyzett javaslat, amely egy bizonyos összegért cserébe lehetővé tenné az Egyesült Királyság számára, hogy a Brexitet követően csak fokozatosan lépjen ki az egységes piacból és a vámunióból.

A harmadik pedig a jövő hónapban lesz, amikor Theresa May Brexitről szóló beszédet fog tartani a tory pártkongresszuson.

A kiadott leveleknek pozitív volt a fogadtatása annak ellenére, hogy csak a britek szándékát tartalmazza és semmilyen konkrétum nincs bennük. A vámunióval kapcsolatos javaslat alapján a brit vezetés hosszabb távon át akarja ültetni a rendkívül rugalmas vámegyezményt, vagy egy teljesen új megállapodást akar kötni, amely alapján az Egyesült Királyság szedné be az EU-s vámokat a területén keresztülmenő tranzitforgalom után.

Közös a javaslatokban, hogy mindegyik megvalósításához új számítógépes rendszert kellen kiépíteni, amely eddig sem volt a brit kormányok erőssége, folyamatosan a késések és a költségkeretet is általában túllépik. Az azonban előre látható, hogy az EU-ból való kilépéssel jelentősen megnő majd az adminisztrációs teher.

Az EU-val kötendő ideiglenes vámegyezmény ötlete ellentétben áll a Hamond és Fox által mondottakkal, mivel nincs felhatalmazásuk arra, hogy harmadik országokkal szabadkereskedelmi megállapodást kössenek.

A két javaslat valamelyikének megvalósítása, azért fontos a briteknek, mert 2019-ig nem tudnák kiépíteni a határellenőrző rendszert, illetve kikötőikben sincs meg a megfelelő infrastruktúra a vámunióból való kilépés esetére.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A határozott időre kötött vámmentességi megállapodás alkalmazhatósága azonban kérdéses, mert az EU és az Egyesült Királyság is a WTO része. Ha a britek elhagyják az EU-t, akkor a diszkriminációellenes szabályok értelmében csak úgy alkalmazhatnak egymás között vámmentességet, ha ezt a többi WTO tag számára is lehetővé teszik.

A második, Észak-Írországgal kapcsolatos, dokumentum is hasonlóan sok kérdést vet fel. Az jelenleg Brüsszel, London, Belfast és Dublin részéről sem kérdés, hogy az Egyesült Királyság és Észak-Írország közötti határszakaszon nem kell fizikai ellenőrzőpontokat kiépíteni, azonban valamilyen határellenőrzésre mindenképpen szükség van. Az Egyesült Királyság a vámunióból való kilépést követően feltehetően szabadkereskedelmi megállapodásokat fog kötni harmadik országokkal, például az USA-val, amely elengedhetetlenné teszi a határellenőrzés megoldását. A dokumentum szerint megoldást jelenthet, ha az agrártermékekre továbbra is alkalmazzák az Eu-s szabályokat, azonban ez a brexitet követően csak kétségesen tartható fenn.

A dokumentumokból és a brit vezetők nyilatkozataiból az rajzolódik ki, hogy az Egyesült Királyság csak jogilag akar kilépni az EU-ból, azonban a gyakorlatba már átültetett szabályokat nem akarják hatályon kívül helyezni és még egy ideig a szabad piacban és a vámunióban akarnak maradni. A britek abban sem egységesek, hogy mennyi ideig szeretnék fenntartani az átmeneti időszakot, a külügyminiszter Boris Johnson, és Liam Fox egy évet említett, David Davis brexit ügyi miniszter és Philipp Hamond viszont már két-három évről beszélt.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A brexit tárgyalások jelenleg abba az irányba tartanak, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát a brexitet követően is hosszú távon fenn kívánják tartani, mivel ez mindkét fél érdeke. A britek elfogadták az EU tárgyalási menetrendjét, amely hosszú tárgyalásokat vetít előre az eu-s állampolgárok jogairól, az ír határról és az egymás közötti elszámolásról, valamint rögzíti, hogy a kereskedelmi kapcsolatok csak ezen kérdések rendezését követpen kerülhetnek napirendre. Theresa May álláspontja szerint azonban a témakörök összefüggnek egymással, ezért azokat nem lehet külön tárgyalni. A brit miniszterelnök sürgette a hosszú távú együttműködésről szóló tárgyalások megkezdését, mivel egyre közeledik a kilépési céldátum.

Az EU27-ek azonban mindenképpen egységesen akarnak fellépni, ezért teljes támogatást biztosítanak Barniernek a tárgyalások vezetésére és nem kezdenek egyenként külön tárgyalásokba a britekkel. Az Európai Tanács legközelebb októberben foglalkozik a kilépési tárgyalások menetével. Amennyiben azt állapítják meg, hogy nem történt még érdemi előrelépés, az tovább késlelteti majd a hosszú távú megállapodásról való tárgyalások megkezdését.

Az EU ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a változó brit politikai környezetre, amely egyre inkább egy soft brexit felé halad és kezd kialakulni egy pártok közötti konszenzus a brexittel kapcsolatban.

A választók többsége továbbra is egyet ért a brexittel, de a miniszterelnök elképzeléseinél enyhébb feltételekkel szeretnének megállapodni, mert féltik a brit gazdaság jövőjét. A választók még mindig rendkívül megosztottak a „menni vagy maradni kérdésben” és a brexit keménységét illetően is.

Davis szerint jól haladnak a tárgyalások és októberben az Európai Tanács ülésén fog majd eldőlni merre haladnak tovább.

(economist.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.