Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Érdemes megfontolni a házassági vagyonjogi szerződés kötését – javasolja dr. Madlena Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának csoportvezető-helyettese.
Mind gyakoribb, hogy házasulók házassági vagyonjogi szerződést kötnek, főként a második, harmadik és további házasságok esetében – állítja dr. Madlena Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának csoportvezető-helyettese a birosag.hu-n olvasható interjúban.
Elsődleges céljuk, hogy esetleges válás esetén annak anyagi következményei pontosak, kiszámíthatók legyenek, és ne több évig tartó költséges, igen megterhelő peres eljárások után kerüljön arra sor. A házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően maguk rendezhetik egymás között vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek: maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Főszabályként a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bevezették, vagy ha a házastársak (élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról, annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
Gyakran olvashatunk a világ különböző pontjairól származó olyan bulvárhíreket, hogy bizonyos neves cégek tulajdonosainak válását követően vagy öröklés esetén – sok esetben – az unokák a családi cégvagyonból már keveset látnak, ha nem volt, vagy nem minden vagyonelemet érintett a szerződés. Ha a legcsekélyebb remény van akár részegyezség megkötésére, azt mindenképpen célszerű megtenni, mert ezzel mind magukat, mind esetlegesen az utódokat hosszú pereskedéstől kímélik meg a felek: ajánlatos a házasságban élőknek házassági vagyonjogi szerződésben rögzíteniük pl., hogy egy vállalkozás finanszírozására felvett hitel terheli-e a másik házastárs vagyonát, az életközösség esetleges megszűnése esetére miként kívánnak egyes vagyonelemeket elszámolni, illetve beszámítani egymás között – mondta az interjúban dr. Madlena Erzsébet.
A teljes beszélgetés elolvasható a birosag.hu-n.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!